Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A település 14. század előtti történetéről
A honfoglalás korától azonban majd több mint négy évszázad telik el addig az időpontig, amikor már írásos bizonyíték van létezésére. Mostani ismeretünk szerint az Árpádkor (895-1301) utolsó előtti évében, 1300-ban bukkan fel a neve az írott forrásokban. A falu területe a 13. század közepéig Dengeleg határának a része. Úgy látszik önálló településsé válása az 1250-es évek után, talán a bujáki kővár építésének idején ment végbe. Tény, hogy 1300-ban, majd 1337-ben a falu már per tárgya (a Kökényes-Radnót nemzetségbeli Kelianus fia Kelianusé volt és maradt is). 14. századi folyamatos létezésére utal a selypi határleírás, amelyben, mint szomszédos faluról esik szó. 4 7 A Bujáki és a Bér, Árpádkori nevükön „Fizeg" máshol „Hotuonpotoka" és „Dengelegh"-patak összefolyásánál, az észak-déli útvonal mellett egy domboldal szomszédságában megtelepült falu, ahonnan Szirák és Buják irányába ágazott el az út, s a 15. században vámhely volt. 4 X (Bár a megye jogos és jogtalan vámszedő helyeit felülvizsgáló Zsigmond-kori oklevélben nincs benne. Talán azért, mert királyi vámként nem volt vitatott.) 4 9 Szentiványi Anzelm 1806-ban rajzolt megyei úttérképe még hajdani szerepét tükrözi. 5 0 Az Aszódtól Pásztón át Fülek irányába vezető fontos és egyébként igen ősi megyei főútvonal korabeli jelentőségét megérthetjük a Bér-patak fölé emelt, ma már műemlékké nyilvánított kőhíd láttán. 5 1 De még inkább abból, hogy a keresztény világ központjában, a Vatikánban a Bella Loggia nyolcadik boltíve alatti falon lévő, az 1560-as évek elején készült Magyarország térképen felsorolt 180 település között ott van Hihalom is! 5 2 Ott szerepel majd minden jelentős 16-17. századi térképen: rajta van Lázár 1528-ban megjelent, de 1514-ben készített, az országot először ábrázoló térképén, az említett 1564-es vatikáni freskótérképen, Mcrcator 1595-ös mappáján, Specd 1626-os Magyarország térképén, 47 GYÖRFFY Gy„ 1998. IV. 236., 249-250., 262. p. 48 ORTVAY T., 1891. 1. 313. p. és MOL P 108. Rep. 25. Fase. K. Nr. 529. Descriptio summaria status inelyti Dominii Bujakiensis 1646: „... pagus in acclivitate Collis est exaedificatus ...". Ez a leírás tehát már a domboldalon találja Héhalmot. Bél Mátyás 1742-ben ugyancsak azt írta, hogy a falu síkságon fekszik: „Hihalom, adhuc campestris positus," BÉL M., 1742. IV. 123. p. Annak a faluban élő hagyománynak, amely szerint a falu dombon lett volna eredetileg, nem találtam nyomát a forrásokban. 49 CSÁNKI D„ 1890. 90., MÁLYUSZ E., 1951. 5317., BELITZKY J., 1972. 91. p. Elképzelhető, hogy a falu létrejötte a bujáki uradalom kialakulásával függ össze. Innen ágazott el az út Buják felé. Vámszedő helynek választhattak le területet Dengeleg határából, ami körül aztán kialakulhatott a falu. 50 A térkép a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban található: Tgy. 79.131.1. A térkép készítésének idején Nógrád megyében Szentiványi Márk volt az „utak directora", s így valószínűleg ő csináltatta testvérének, Jánosnak a fiával, Anzelmmel. sí FRICS Gy„ 1982. II. 199. p.; GÁLL I., 1970. 156-157. p. 52 BÁNFI F., 1939. 234. p. 22
