Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Pedagógus életrajzok

nya. Ebből a házasságból azt a leány gyereket- Molnár Erzsébetet- ismerjük név szerint, aki 1886-ban 31 évesen feleségül ment a falu első segédtanítójához, az akkor 26 éves Konstyánszky Józsefhez.

1" Molnár István 1874-ben már özvegy, viszont két évvel később, 1876-ban ismét nős. Második felesége a nála kb. 20 évvel fiatalabb, a Gömör és Kishont megyei Rimabrézón 1839-ben született Szepessy Paula lett. Ebből a házasságból egy leánygyerek - az 1877-ben született Ilona - létezéséről van tudomásunk. Molnár István második házassága azonban nem tartott sokáig, mert a második ara 1879-ben, 40 éves korában meghalt.

15

X A különböző korokban készült egyházi és világi összeírások Molnár Istvánt jól képzett és jól tanító pedagógusként jellemezték, aki ráadásul a magyaron kívül tökéletesen ismerte a latin nyelvet, s egy kicsit németül és szlovákul is tudott.

15

9 MOLNÁR ZSIGMOND kántortanító 1844-ben született Héhalomban. Apja Molnár István, a helybeli tanító, anyja az a Bazsó Amália volt, akinek apja 1839-ig volt Héhalomban a falu gyerekeinek oktatója, mint kántor az egyházi szertartások szervezője, s mint jegyző a falu közügyeinek irányítója. 1862-től gyakorolta a pedagógusi hivatást, kántortanítói képesítést viszont csak 1864-ben szerzett Egerben. Heréden 1871-ben kezdte meg működését és még 1900-ban is ott oktatta a gyerekeket. Fizetése ekkor 455 frt volt.

16

0 NÉMETHY VALÉRIA tanítónő A Palotáshoz tartozó Páltelek pusztáról került a faluba. Az iskolaszék 1941 szeptemberében, azt követően választotta meg, hogy a község önálló plébánia lett."'

1 1950 őszéig tanított a faluban.

16

2 NIGMOND IDA tanítónő 1924-ben került Héhalomba. Ezt megelőzően több helyen tanított. Oklevelet tíz évvel a faluba kerülését megelőzően, 1914-ben szerzett Pápán. Házasságra 1919-ben 157 Házasságuknál két kántortanító tanúskodott. Ifj. Bazsó Gábor és Molnár Zsigmond. Az először említett tanú Molnár István első apósának, Bazsó Gábornak a fia, első feleségének a testvére, míg az 1844-ben született, s ekkor 42 éves másodikként feltüntetett tanú - Molnár Zsigmond - a menyasszony testvére, Molnár István fia volt. 158 NML. FAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 20/1874. folyószám., uo. Palotás keresztelési anyakönyve. 44/1877. fsz., uo. Palotás halálozási anyakönyve. 29/1879. fsz. 159 NML. IV. 263. NE 1.394/1867, illetve VPL. Acta Sehol. 1851-1853. NE 2.231/1853. ikt. sz. Az utóbbi jelzetet Szomszéd András idézi az előző fejezetben. 160 Váci egyházmegye névtára. 1900. 185. p. 161 Héhalom História Domus-a 3. p. 162 Ld. a Dupák Gábor által írt fejezet művelődéstörténeti részét. 190