Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Pedagógus életrajzok
lepett Felvidéki Jánossal, aki részt vett az I. vh-ban. 1934-en még a faluban oktatta a gyerekeket. 16 3 TÓTH FERENC tanító 1830-ban született. Apja Tóth István, anyja Holló Mária. Feleségét Tamás Zsuzsannának hívták. 1893-tól tanított a faluban. Képesítéssel nem rendelkezett. 1898-ban még Héhalomban volt, s ekkor 300 frt fizetést kapott. 16 41910. január 5-én halt meg. Hitvestársa ekkor már nem élt. 16 5 TÓTH LIPÓT tanító 1894-ben született Kékkőn. Szülei: Tóth Lipót és Panik Karolina. A tanítóképzőt Szepesváralján végezte. Az I. vh-ban a román és az olasz fronton szolgált. Héhalmon a tanítást 1919-ben kezdte meg, s rá egy évre - 1920-ban - már el is vette feleségül a helybéli kántortanító, Bahel Károly 19 éves leányát, Olgát. A tanítás mellett vezető pozíciót töltött be a helyi leventeegyesületben, annak főoktatója volt. Az 1955/56-os tanévben még a faluban tanított. 16 6 TURBÉKI SÁNDOR kántortanító 1903-ban született a Somogy megyei Hobolon. Középiskolai érettségit és a tanítóképzői oklevelet Pécsett szerzett. Mielőtt 1930-ban Héhalomra került volna, Telekfalun, Németlakon és Dunakesziben tanított. Héhalomban a tanítás mellett a helybéli Levente Egyesület főoktatói tisztét és a népművelési bizottság vezetését is ellátta. Felesége Kotschy Ibolya volt. 1945 után is a faluban tanított. Az 1948. évi államosítás után iskolaigazgató volt, egészen 1950-ig, amikor is leváltották. Ezt követően elköltözött a faluból. 16 7 .63 LADÁNYI M., 1934. 375. p. 164 Váci egyházmegye névtára. 1898. 185. p. 165 NML. ÁAMGY. Palotás halotti anyakönyve. 4/1910. fsz. 166 NML. ÁAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 38/1920. fsz., LADÁNYI ML, 1934. 375. p., illetve Héhalom História Domus-a 3., 18. p., ill. a Dupák Gábor által írt fejezet művelődéstörténeti részét. 167 LADÁNYI M., 1934. 375. p., Héhalom História Domus-a 3. és 17 p., illetve ld. még a Dupák Gábor által írt fejezet művelődéstörténeti részét. 191
