Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok
féléves Lajos fia is meghalt. Még ugyanezen hónapban a 31 éves második feleségét is eltemette, s az év októberében ő maga is meghalt 50 évesen hagymázban. 10 5 Téglás Szloboda József Felesége Ferenc Mária volt. 10 6 (1887) Vegyeskereskedő ld. Szatócs Korszakunkban tehát összesen 19 szakma 75 képviselőjét tudtuk kimutatni. A legtöbben (tizenketten) a cipész szakmát választották, majd a kőművesek következnek 9 fővel. Az asztalosok és a kovácsok 7-cn-7-en, a vegyeskereskedők (szatócsok) 6-an, a hentesek és mészárosok 5-en, a kocsmárosok és a kerékgyártók 4-en-4-en, a szabók 3-an, a gőzgépfűtők, a kalaposok és kertészek 2-en-2-en voltak, míg a cséplő, a csizmadia, a géplakatos, a molnár és a takács mesterséget egy-egy fő képviselte. Ezen kívül volt még a faluban 6 olyan mester is, akiket a források csak iparosként, vagy kézművesként említettek, s így nem állt módunkban az egyes konkrét szakmákba besorolnunk őket. Műveltségi viszonyok Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eredményeként Héhalom döntően jobbágyi státuszban lévő lakossága is megszabadult elméletileg a feudális kötöttségektől,.s így szülőföldje társadalmának egyenjogú, autonóm és vállalkozásképes tagja lett. A gyakorlatban viszont csak az 1860-as években, per útján befejeződött úrbérrendezés és tagosítás, illetve az ezzel összefüggésben megvalósult legelő- és erdőelkülönözés jelentette számukra a jobbágyfelszabadítás lezárását és következményeként a polgári lét tényleges kezdetét. 10 7 Mivel alapvetően a polgárosodás társadalmi és kulturális folyamatként is leírható és valószínűleg csak így írható le, 10 8 feltétlen indokolt, hogy behatóan vizsgáljuk a héhalmi lakosság társadalmi szerkezetében bekövetkezett változások elemzése után az itt lakók műveltségében a kiegyezés és a II. világháború kezdete közötti időszakban lejátszódó folyamatokat is. los NML. FAMGY. Palotás keresztelési anyakönyve 74/1876. fsz. Uo. Palotás halotti anyakönyve. 11/1879., 2/1880., 6/1880., 56/1880. és 86/1880. fsz. 106 NML. FAMGY. Palotás keresztelési anyakönyve. 80/1887. fsz. 107 NML. IV. 264. 2.015/1870. ikt. sz. Jelentés az úrbéri perek állásáról, los KÓSA L., 1992. 50. p. 168
