Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az úrbéresség megszűnése, jobbágyfelszabadítás, tagosítás végrehajtása, az új birtokviszonyok kialakulása
négyszögöl szántója, két dűlőben és négy tagban 4 hold és 673 négyszögölnyi rétje és két dűlőben két tagban 1.281 négyszögölnyi szőlője volt. A szántóföldek közül egy tagban 4 hold és 742 négyszögölnyi földje is volt, legkisebb területe pedig 290 négyszögölnyi volt. Kovács Antal házhelye 634 négyszögöl nagyságú, ebből a kert 365 négyszögölnyi volt. A szántóföldjeit 10 dűlőben 15 földrészletben kapta meg. A legkisebb földrészlet 400 négyszögöl, a legnagyobb földrészlet 4 hold és 304 négyszögöl nagyságú, míg a szántóföldek összterülete 18 katasztrális hold és 256 négyszögöl. Ezen kívül a szántók mellett egy dűlőben három tagban volt 2 hold és 128 négyszögöl nagyságú rétje és a Galagonyás nevű dűlőben 421 négyszögölnyi szőlője. Öregebbik Szűts Ferenc házhelyéhez - mely 360 négyszögeles udvarból és 1.010 négyszögeles kertből állott - 11 dűlőben és 15 tagban lévő, összesen 19 katasztrális hold és 673 négyszögölnyi szántó tartozott. A legkisebb földrészlet területe 108 négyszögöl, a legnagyobbé 3 hold és 562 négyszögöl volt. Ehhez jött 2 katasztrális hold és 844 négyszögölnyi rét egy dűlőben két tagban, és 758 négyszögölnyi szőlő két darabban, mely közül az Öreg-hegy nevű határrészben volt 609 négyszögöl, és a minden bizonnyal újabb telepítésű Galagonyás dűlőben pedig 149 négyszögöl. Szűts János birtoka 443 négyszögölnyi udvarból és gazdasági térből, 348 négyszögölnyi kertből, 16 hold és 1.418 négyszögölnyi szántóból állt, mely 11 dűlőben 12 darabban volt található. A rét területe 3 hold 147 négyszögöl volt, két dűlőben és 4 darabban, és ugyancsak két dűlőben egy-egy szőlő is tartozott a birtokhoz. A példának felhozott birtokosok minden bizonnyal az egész telkes, vagy annál valamivel nagyobb telket bírók leszármazottjai. Ők alkották a falu gazdagparaszti rétegét. A Molnár qsalád egyik tagja Molnár József, aki 686 négyszögölnyi udvarnak és kertnek volt a tulajdonosa, már csak 7 katasztrális hold és 932 négyszögölnyi szántót kapott, melyhez egy katasztrális hold és 143 négyszögölnyi rét járt. A szántók 11 dűlőben és 12 tagban voltak találhatók, míg a réteket egy dűlőben és három tagban mérték ki. Ezt egészítette ki a Galagonyás dűlőben lévő 260 négyszögölnyi szőlő. A felhozott példákat folytathatnánk, hasonló eredményhez jutva, csak a földterület nagysága lenne egyre kisebb. Erdőilletményüket minden bizonnyal földben kellett hogy megkapják a volt jobbágyok is, mert erdő nem volt. Megjegyezzük még, hogy általában másodosztályú földekből mérték ki az úrbéresek illetményét. A zsellérek legelő- és erdő-illetményüket az Osztás-dülőben kapták meg. A legkisebb földterület nagysága 591 négyszögöl, míg a legnagyobb földterület 2 katasztrális hold és 31 négyszögölnyi volt. Mellesleg az Osztás-dűlő valamivel több mint 24 katasztrális holdnyi területét 43 birtokrészletre osztották szét. 12 9 129 NML. XV. 1. ÁFTH iratok. Birtokrészleti jkv. megfelelő részei. 127
