Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A helyi igazgatás, helyi önkormányzat
Az önnállósult paraszti birtok a maga szétszórtságában továbbra is igényelte, sőt feltételezte a nyomásos gazdálkodás létét, azzal a megszorítással, hogy az ugar mellett, illetve az ugarból egyre többet foglalnak el a kapások, a kukorica, a krumpli, és a már említett takarmánytermesztésbe bevont pillangósok. Az elmúlt közel egy évszázad nagyban megváltoztatta a héhalmi határ képét, azonban továbbra is elsődleges maradt a szántóföldi termelésen belül a gabonatermesztés, ezen belül pedig a búza és a rozs dominált. A helyi igazgatás, helyi önkormányzat A feudalizmusra jellemző, hogy a falusi települések igazgatásában és bíráskodásában a földesúré a döntő szó. Az évszázadok során azonban lassan kialakult egy szük körben mozgó falusi önkormányzat is, melynek az élén a bíró (villicus, iudex) állt, akit eleinte a földesúr vagy annak gazdatisztje állított a posztra, majd később két-három jelölt közül a falu lakossága választotta meg. A bírói tisztség, főleg háborús időkben, rendkívül megterhelő tisztség volt. Jellemző, hogy a 17. században viselését kötelezővé tették, s minden évben más lakosra került sor. Ekkor született ez a mondás: „Sorra jár, mint a falusi bíróság." Ha a 18. század első évtizedeiben megnézzük, hogy Héhalmon kik töltötték bc a bírói tisztséget, akkor szinte minden ott lakó család neve szerepel. 1698-ban a bíró Molnár Mátyás 13, 1 a következő évben a tiszteséget Biál Péter viselte, 13 1 őt követte 1700-ban Varga Mátyás, 13 2 1716-ban Varga János, 13 3 1720-ban Szita György, 134 1728-ban Farkas András, 13 5 1733-ban Biál Mátyás, 13 6 1 7 3 4-ben pedig Miczki György. 1, 7 Sorra is járt, de vannak családok, mint a Bial család, kiknek tagjaiból többször is lett bíró. E családról, mint malombérlőkről, korábban is olvashattunk. Már 1696-ban Bial Péter a falu bírója Szilvássy György és Farkas Tamás esküdtekkel. 13 S A 18. századtól azonban mindinkább a falu módosabb tagjai közül kerültek ki a falusi bírók, akik ekkora a falusi közigazgatás fejeivé növik ki magukat, s akik nemcsak az állami adminiszráció által hozott rendeleteket, törvényeket hajtatták végre falusi társaikkal, hanem kisebb ügyekben ítélkeztek is az esküdtekkel együtt, akiknek száma három és hat fő között mozgott. 13 9 130 NML. IV. 7. B. Di. 22. 1698. ni Uo. Di. 24. 1699. 132 Uo. Di. 44. 1700. 133 Uo. Di 78. 1716. 134 NML. IV. 7. A. O. öi.: 3. 1720. 135 Uo. O. öi.: 4. 1728. 136 MOL. P. 1291 11. cs. Héhalom 1733. 137 NML. IV. 7. B. Di. öi.: 292. 1734. 138 Uo. Di. öi.: 19. 1696. 139 CSIZMADIA A.-KOVÁCS K.-ASZTALOS L„ 1975, 249. p. 128
