Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A földművelés technikája a jobbágyfelszabadítás előtt

A Palotási egész Erdőnek ki terjedése tészen 686 holdakat és 1.067 négyszögeleket. Ezen egész mennyiségből a fent írt tzélra ki hágy a Fő M[éltósá]gu uraság 206 holdakat és 182 négyszögeleket, s így vágás alá marad tsak 480 hold és 885 négyszögöl, melyből minden másod esztendőben ki vágatandó Erdő rész tészen 9 holdakat és 977 négyszögeleket, melyszerint itt is a 12 Esztendei vágási tilalom alat tartván legelőül fel fog maradni 629 hold és 5 négyszögöl, hibázni fog pedig tsupán 57 hold és 1.062 négyszögöl, melly mennyiség a Palotási határban még kevésbé gyön tekintetben. Végtére, hogy mind a két megnevezett határokban akár a marha itatás, akár az által hajtás legalkalmasabban és a Jobbágyságra leg kedvezőbben eszközöltessen, a Fő Méltóságú Uraság részéről ajánlót vágások rendsorát szinte elfoghatónak véljük, Melly a Héhalmi Erdőre nézve úgy intéződik, hogy annak közepén egy diagonális vonal hejeztetvén, az első vágás fog kezdődni a Kökényesi határtól, s megy a Héhalmi Szőllőknck, ahonnan ismét vissza fordul [és] halad a legelő felé."

9

9 A bükkösök és a tölgyesek esetében a 100-120 éves vágási forduló az optimális. Erre az időre a fahozam 300 köbméter katasztrális holdanként, ha védett az erdő. A legeltetés nemcsak a természetes megújulást akadályozza, hanem a fák alsó lombkoronájának állandó sérülése miatt egyéb károsodások is érik a fát. Héhalom esetében az évi valamivel több, mint 3,5 holdnyi erdő kitermelése látszólag elég, hisz a lakosok tűzi- és épületfa igényét szűkösen bár, de kielégíteni látszik, azonban vegyük figyelembe, hogy ez az erdő már rontott erdő. Tele tisztásokkal, s minden bizonnyal sarj erdő, így a fahozam lényegesebben kevesebb. A legeltetésre szánt terület csak valamivel több mint 176 katasztrális hold, s ez a több mint 300 számos állat számára elégtelen. A terület egyre romolhatott, nem hiába döntött úgy az uradalom, hogy helyén szántót csinál. A földművelés technikája a jobbágyfelszabadítás előtt Egy jobbágyfalu mezőgazdasági eszközhasználatára általában kárlisták alapján tudunk következtetni. Ha ilyen nem maradt fenn az adott falu esetében, akkor az általános szakirodalmat hívjuk segítségül. Ebben az esetben is ezek alapján próbáljuk a mezőgazdasági eszközhasználatot rekonstruálni. A földművelés módjára már több helyen tettünk említést, amelyet most sommásan összefoglalunk. A nyomásos rendszer volt divatba, mégpedig a kétnyomásos rendszer. Fenntartását indokolta a legelők fogyatkozása, és a szántók kellő nagysága. A nyomásos rendszer fenntartása a szántás módját, technikáját is meghatározta. Másként szántottak az ősziek, és másként a tavasziak alá. Az őszi gabona legtöbbször az ugarba került. Az ugart három évenként szántották. Először a következő év tavaszán, ezt nevezték „ugarolás"-nak. Az ezt követő 99 NML. IV. 1. b. 2569/1840. 116