Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)
VIII. Mezővárosok Nógrád megyében
termelésre. Akinek tetszik, ezeket munkálhatja, minthogy egyik-másik földön van is földművelésnek nyoma. (Békefi Rémig: A pásztói apátság története 1190-1702. I. k. Bp. 1898. 166-168. p.) 3. Sziráki mesteremberek panasza 1836. április 24. Szirák sajátos helyzetben volt a nagyobb megyei települések között, részben a Teleki - Degenfeld birtok központja, részben a szőlőművelés erőteljes jelenléte miatt. 1829-ben országos vásár tartására kapott jogot. Mindezek mezővárosi jellegét erősítették. A forrásban az a probléma bontakozik ki, hogy a település továbblépésének, a városi jelleg erősítésének milyen buktatói voltak. Tekéntetes Nemes Vármegye! Alulírottak alázatos folyamodásunkat azeránt terjesztjük elő, hogy Szirákon még 1823 lk esztendőben, amidőn t.i. még a mezővárosok sorába sem volt, több, a céh által fölszabadult s ott letelepedett becsületes mesteremberek ... a Tettes Úriszék helybenhagyása mellett, az elöljárókkal oly egyezségre léptek, hogy 3 v(áltó)i(orin)tokivdk esztendőrül esztendőre való letétele mellett, mind a Tettes Vármegye, mind pedig a helység munkájától mentek legyenek, mely pénzbéli megváltással a mesteremberek Szirákon egész mostanáig mindég szabadon éltek. Történt, hogy az idén a helybéli elöljárók a kerületbéli tisztviselő Tettes Fráter Pál szolgabíró úr rendelésénél fogva a szokott 3 \(áltó)i(orirí)XokdX tőlünk elfogadni nem akarják, és minket most már nemcsak hogy a Tettes Vármegye és a város munkájára kíméletlenül nyakra-főre hajtani törekednek, hanem Szirákon ki sem mer házábúl lépni a mesterember, mivel most már a neveletlen durva adófüzető nép az utcán mindjárt felhangon paraszt névvel, és más illetlen kifejezésekkel, rágalmazással illeti. Ha a mesterember az útcsinálásra, vagy a Tettes Vármegye más dolgára több parasztokkal kirendeltetik, azt csupán gúny s nevetség tárgyává teszik, a munka rendetlenül folyik. Hozzá fog még járulni azért, hogy t.i. a nyári munkák, szőlőmívelés, aratás, s kapálás idejében, ha jövend valami parancsolat vagy hivatalos levél, a parasztemberek, hogy magokat s társokat megkíméltessék, csak az otthon mestersége munkájával foglalatoskodó mesteremberekhez jövend a bíró, azt hajtja és rendeli el a legsietősebb munkájától, amit félbehagyni
