Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1548. november. - A Bebekek, királyi megerősítéssel, a salgói uradalmat 8000 aranyforintért Derencsényi Farkasnak adták el, aki a török veszély miatt megerősítette a salgói várat. 1554. szeptember. - Kara Hamza szécsényi bég csellel elfoglalta a salgói várat és a hozzá tartozó uradalmi falvakat. A török harcok következtében Tarjánban már csak hét adózó portát írtak össze. 1562-1563 folyamán. - A Salgó várához tartozó falu Husszeinnek, Ali nagyvezér csauszának (futárának, parancsot kikiáltó emberének) lett a hűbérbirtoka. 1573 folyamán. - Derencsényi Farkas fiának, Derencsényi Istvánnak a halála után I. Rudolf magyar király Balassa Jánosnak - a költő Balassa Bálint apjának - adományozta a török kézen levő salgói uradalmat Tarjánnal együtt. 1593. december. - A keresztény seregek jelentős várfoglalásáinak hatására, a Salgót őrző alig 50 főnyi török védőcsapat harc nélkül feladta a várát. Ezzel megszűnt a vidéken a közvetlen török uralom. 1596 folyamán. - A település a Losonczi-család birtokába került. 1625-1627 folyamán. - A siroki törökök „az tarjáni tógáinál lesben állván, az füleki gyaloglegényekre ütvén, kettőt [közülük] lekoncoltak." - A „falu bírája eskü alatt vallja, hogy károsak volnának magyartól és kurucztól 300 forintig. Az török is felettébb nyomorgatná őket, mert hogy mostan táborban kellett menniek két szekeret kívántak rajtok, minthogy csak e tájban Nándorfej érv árra négy szekeret attak volt, két szekeret nem adhattak, egy szekeret rendeltek és az szekérből lovok is odaveszett. Szolgálattyok pedig ha nyári időre jutnak, felette sok, egyik a másikat váltya ki. Ezeket mind, [a] hatvani bég cselekszi rajtok. " 1661. június 1. - I. Lipót császár parancsára a salgói váruradalom felosztását mindaddig elhalasztották, amíg Szelepcsényi György esztergomi érsek közös egyezséget hoz létre Balassa András fia, Balassa II. Bálint (Nem azonos az előző században élt költőóriással. - D. G. megj.) és Balassa Imre között, az uradalom birtoklására vonatkozólag. 1665. július 18. - Az esztergomi érsekség Csiky Istvánt iktatta be a településen plébánosnak. 1668. július 19. - Csiky István utóda Farkas István rimóci plébános lett.