1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Pásztói járás - Pásztó
Személyi adattár: Alapi János: Pásztón született 1928. április 23-án. Anyja neve Szőllősi Klára. Iskolai végzettsége 2 év kereskedelmi, foglalkozása földműves. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. Alapi László: Pásztón született 1920. december 10-én. Anyja neve Durucz Erzsébet, iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei szegényparasztok voltak. Apja állandóan napszámba járt a környék gazdaságaiba, mivel a 2 kh földjükből nem tudtak kilencen (7 gyerek, 2 felnőtt) megélni. Tanulmányai befejezését követően apja foglalkozását követte. A II. világháborúban Munkácsra vonult be katonának, majd szovjet hadifogságba került, ahonnan 1948. május 9-én tért haza. Ezt követően rövid ideig a bányánál dolgozott - közben megnősült -, majd a pásztói tejipari vállalathoz került gepkocsikiseronek Geczkó István gépkocsijára. A forradalmi eseményekbe csak december elején kapcsolódott be, ugyanis december 5-én este 9 és 10 óra között Geczkó Istvánnal, Kelemen Károllyal, Kiss Antallal és Tóth Miklóssal részt vett abban az akcióban, amelynek során a mátraszőlősi kőbányából két gépkocsival elvittek 40 kg paxitot, 370 db gyutacsot és 3 karika gyújtózsinórt. (Kiss közvetlenül nem vett részt az akcióban, hanem a falu végén az egyik gépkocsiban várakozott.) A robbanóanyagot Geczkónál rejtették el, míg a gyutacsot és a gyújtózsinórt Tóth Miklósnál. A december 8-ai sortűz után látták elérkezettnek az időt, hogy a robbanóanyagot használják, ugyanis Alapi László elmesélte, hogy szemtanúja volt a salgótarjáni sortűznek. Ezt követően határozták el, hogy a Pásztó és Szurdokpüspöki közt lévő vasúti hidat felrobbantják. (Eredetileg a robbanóanyagot arra akarták felhasználni, hogy - felrobbantva vele a vasútat - megakadályozzák a deportálásokat.) Az akcióban csak Geczkó István és Kiss Antal vett részt, mivel a többieknél vagy családi összejövetel volt, vagy mint például Alapi Lászlót a felesége nem engedte el. A robbantást este fél 11-kor hajtották végre, melynek során a híd tartóoszlopai úgy megrongálódtak, hogy csak 10-én 14 órakor indult meg újra a forgalom. 1957. április 24-én vette őrizetbe a rendőrség a robbantás miatt, s az akció szellemi irányításával vádolták. Ezért a Budapesti Katonai Bíróság, mint rögtönítélő bíróság 1957. május 6-án halálra ítélte. A ítélet után rögtön összeülő kegyelmi tanács nem javasolta kegyelemre. Az ítéletet 1957. május 6-án délelőtt 11 óra 40 perckor hajtották végre Bagoly János: Esztáron született 1910. május 10-én. Anyja neve Balogh Rozália. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása géplakatos. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. 1956 után közbiztonsági őrizetbe vették. Bagó István: Pásztón született 1921. január 1-én. Anyja neve Farkas Julianna. Iskolai végzettsége 4 polgári, foglalkozása asztalos. 1946 és 1956 között MKP, illetve MDP-tag. Tevékenyen részt vett az 1956. október 27-i salgótarjáni és pásztói demonstrációkban. 1957. február 1-én internálták. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 21-én 2 év börtönre, 8 év részleges jogvesztésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 2-án másodfokon 1 év és 4 hónap börtönre, 2 év részlegesjogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra módosította az első fokú bíróság ítéletét. 179
