1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Pásztói járás - Pásztó
Bagó László: Pásztón született 1914. április 21-én. Anyja neve Szántó Franciska. Iskolai végzettsége 6 elemi. A községi bizottság elnökévé választották és tagja volt a járási nemzeti bizottságnak is. A bukás után nem vonták felelősségre. Czirják Sándor: Nyírmihályiban született 1907. október 27-én. Anyja neve Havasi Júlia. Iskolai végzettsége 4 elemi, foglalkozása férfi szabó. Tagja volt a községi és a járási nemzeti bizottságnak is. Tevékenységéért közbiztonsági őrizetbe, majd rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. Csaba Gábor: Szarvason született 1922. április 3-án. Anyja neve Kovácsik Irén. Iskolai végzettsége főiskola, foglalkozása testnevelő tanár. A forradalom idején tagja lett a járási nemzeti bizottságnak és megválasztották a nemzetőrség parancsnokának. A megtorlás során, 1957. február 23-án került közbiztonsági őrizetbe és 1957. szeptember 18-án helyezték előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 21-én bizonyítékok hiányában felmentette. Csaszlovszky Elemér: Losoncon született 1920. március 16-án. Anyja neve Szkokan Borbála. Iskolai végzettsége 4 polgári, foglalkozása cukrász. Tagja volt a községi forradalmi bizottságnak. Az események után preventív őrizetbe ferült. Csépé István: Csecsén született 1899. június 18-án. Anyja neve Forró Klára. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a községi forradalmi bizottságnak és a járási nemzeti bizottságnak. A megtorlás során nem indult ellene eljárás. Csoór Béla: Pásztón született 1893. június 2-án. Anyja neve Alapi Katalin. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Az 1947-es választásokon a Barankovics-párt képviselője. A forradalom idején tagja volt a járási nemzeti bizottságnak. Nem indult eljárás ellene. Geczkó István: Pásztón született 1936. szeptember 4-én. Anyja neve Juhász Erzsébet, iskolai végzettsége 6 elemi. Apjának 6 kh földje volt, s tanulmányai befejezése után Geczkó István is a család földjén gazdálkodott. 1949-ben feleségül vette Zeke Erzsébetet. 1949 és 1951 között katona volt a budapesti tüzértiszti iskolában. Itt kitanulta a gépkocsivezetői szakmát és leszerelése után a salgótarjáni 33. sz. AKÖV-höz került gépkocsivezetőnek. 1953-ban hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt 5 hónapra ítélték. Szabadulása után 1954 tavaszától több helyen dolgozott, majd 1955 februárjában ismét a 33-as AKÖV-nél helyezkedett el. A forradalmi eseményekbe csak december elején kapcsolódott be, ugyanis december 5-én este 9 és 10 óra között Alapi Lászlóval, Kiss Antallal, Kelemen Károllyal és Tóth Miklóssal részt vett abban az akcióban, amelynek során a mátraszőlősi kőbányából két gépkocsival elvittek 40 kg paxitot, 370 db gyutacsot és 3 karika gyújtózsinórt. A robbanóanyagot náluk rejtették el, míg a gyutacsot és a gyújtózsinórt Tóth Miklósnál. A december 8-ai saltótarjáni sortűz után látták elérkezettnek az időt a robbanóanyag használatára, ugyanis Alapi László elmesélte, hogy szemtanúja volt a salgótarjáni tragédiának. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a Pásztó és Szurdokpüspöki közt lévő hidat felrobbantják. (Eredetileg a robbanóanyagot arra akarták felhasználni, hogy - felrobbantva vele 180
