Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 295. Madách Imre felperes (Madách Károly fia) fellebbezése az özv. Madách Aladárné elleni örökösödési perben hozott ítélet ellen (Balassagyarmat, 1911. február 8.)

Az igaz, hogy ő nem tartozott utóörököst nevezni, sőt hozzá teszem ehhez hogy a perelt javakra nézve utóörököst Ő nem is nevezhetett, mert az utóörökösök már az A. alattiban voltak végérvényesen kijelölve,- Az is igaz, hogy én az R. alatti végrendeletben utóörökösül megnevezve nem vagyok, de az nekem nem is használna semmit, mivel // Madách Imre engem utóörökösül kijelölni a perelt javakban jogosítva nem volt és az én utóörökösi igényem megállapítására teljesen elegendő az, hogy az A. alatti szerződésben utóörökösül lettem kijelölve. Befejezésül a sérelmes Ítélet indokolásában az én abbeli érvelésem ellen fordul, hogy az országbírói értekezlet nyomán kifejlődött joggyakorlat az örökösödési rendnek a fentiek értelmében való szabályozását az első fokig érvényesnek ismervén el, Madách Imre (II.) nek 1864 évben bekövetkezett halála után egy fokú hitbizományi helyettesítésnek van helye és így a kereseti ingatlanoknak Madách Aladár halálával Madách Emánuel, László, illetve felperesre kellet szállniok. - Ezen érvelésemet nem fogadhatja el a sérelmes ítélet három okból: 1./ mert 1864 évben a családban szabályozott örökösödési rend már nem az A. alatti, illetve C. alattin, hanem az általános törvények alapján történt: 2./ mert az R. alatti végrendelet azon czimen, hogy utóörökös megnevezve nincs, megtámadva annak idején nem lett és jelenleg már meg sem támadható; 3./ mert nem az R. alatti végrendelet szabályozta a családban az örökösödési rendet, már pedig csak ez esetben lehetne szó arról, hogy ezen rendelkezés az első fokig érvényesnek tekintessék. I. Az első elutasítási indokkal a fent kifejlettek után már nem sokat kell foglalkoznom.- Perirataimban utaltam arra, és itt újra hangsúlyozom, hogy joggyakorlatunk szerint annak, hogy a hitbízomány felállítására vonatkozó intézkedés nem foganatosítható, nem az a következménye, hogy a végrendelet érvénytelen és törvényes örökösödésnek van helye, hanem az, hogy a hitbizomány végrendeletileg kijelölt örökösök az ált. ptkv. 611 és 612 paragrafusok korlátai között hitbizományilag helyettesitetteknek tekintendők (Dtár: uj foly. XXXVIIL108) Ugyan igy a magyar döntvénytár VII kötet 493 sz. alatti curiai ítélet kimondja hogy: Ha az örökhagyó hitbizomány felállítását rendelte de az be nem következett, hitbizományi helyettesítésnek van- egy fokban helye. Kétségtelen tehát ezekből, hogyha az örökhagyó által megrendelt hitbizomány fel nem állitható, ugy joggyakorlatunk szerint a hitbizományi helyettesítés lép helyébe. Hozzá kell ehhez tennem, hogy A. alatti alapján annál inkább helye van a hitbizományi helyettesítés alkalmazásának, mert az A. alatti szerződés kiállítói nem is rendeltek hitbizományt hanem csupán aziránt szerződtek, hogy az öröklés a perelt javak: ban hitbizomány módjára mindenkor az idősb fi ágbeli első fiuszülöttség rendjében történjék. - Ez tehát nem ősiség, nem is formáüs hitbizomány, hanem egyszerűen hitbizományi helyettesítés, a mi a régi magyar jogszerint az örökösök végtelen sorozatára volt kiterjeszthető, az ujabb magyar jog idejében azonban a második fokra van korlátolva.: 531