Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 295. Madách Imre felperes (Madách Károly fia) fellebbezése az özv. Madách Aladárné elleni örökösödési perben hozott ítélet ellen (Balassagyarmat, 1911. február 8.)
utóörökösödésnek hitbizományszerü szabályozása is és ez csak annyiban van korlátozva, hogy míg az ilyen szabályozás a régi magyar jog idejében II Madách Imre öröklési jogának megnyíltakor még az izek számára való tekintet nélkül érvényes volt addig az ujabban már csak a másodikizig hatályos. Az A. alattiban szabályozott örökösödési jog hatályosságát illetőleg minden kételynek elejét veendő, meg kell még emlékeznem arról hogy az A. alatti nem csupán az örökösödés rendjét, hanem annak feltételeit is megállapította. Nevezetesen pedig kikötötte azon halasztó feltételeket, hogy a designált örökös köteles legyen: a/A hazai jogokat elméletileg és gyakorlatilag atyja és gondnoka utasítása szerint megtanulni, b/ Magyar ország kétségtelen adományos nemesi családjából származó egyének házasságra lépni, c/ ha már öt éve van birtokban, az öröklött vagyont ötezer forinttal meggyarapítani, mind a három feltétel olyan a mi sem a régi sem az ujabb magyar jog szerint sem lehetetlen, sem a jog vagy erkölcsi rendbe nem ütközik. (Raffay magyar magánjog III. kiadás 583-ik oldal.) Ezen feltételek a designált örökös által tehát okvetlenül teljesíthetők és teljesitendők és a míg azokat nem teljesiti, addig a hagyaték végleges és jogszerinti örökösének nem tekinthető. Áttérek ezek után a sérelmes itélet tévedéseinek taglalására. Fenntiekben kimutattam, hogy az A. alattiban szabályozott örökösödési rend az ujabb magyar jogfejlődés által eltörölt ősiséggel semmi vonatkozásban nincsen, másrészt kimutattam azt is, hogy a végintézkedési szabadságot a régi és a ujabb magyar jog egy aránt elismeri, sőt az ujabb magyar jog azt az öröklött és szerzeményi vagyon minden fajtájára kiterjeszti és csupán az utóörökösi intézkedés hatályát korlátozza a második izre.Tehát az a. alattiban szabályozott utóörökösödés is hatállyal bir II Madách Imre utáni második izig és nem álla az hogy Madách Aladár nem a családban szabályozva volt örökösödési rend alapján örökölte a peres ingatlanokat, hanem /Z. Madách Imrének R. alatti végrendelete alapján II. Madách Imrének ezen R. alatti végrendelete az A. alatti szerződéssel megállapított, a család által elfogadott és II Madách Imre által a C. alattiban kifejezetten is elismert örökösödési renddel szemben figyelembe nem vehető, mert neki nem állott jogában saját korlátolt tulajdonjogát az A. alattival eszközölt megszorítás kötelékeiből egyoldalulag kiszabadítani. Hogy Madách Aladár és örökös társai maguk között mégis az R. alatti végrendeletet tekintették örökösödési joguk szabályozásánál irányadónak, azt ők de facto (de nem jog szerint) megtehették ugyan, sőt II. Madách Imre hagyatékát, mint kizárólagos (de nem korlátlan) örökösök még másként az R. alatti végrendelet teljes félretételével, saját legjobb gusztusuk szerint is feloszthatták volna maguk között. Ámde minden, az A. alattinak öröklési rendjétől eltérő osztozkodás csupán Madách Aladárra és testvéreire volt kötelező, tehát csak relativ hatályú volt és nem birt az a gyermekek kicsiny körén túlterjedő az A. alattival designált többi érdekelt várományos örökösök körére is kiterjedő hatállyal.- Hogy boldogult atyám s utóbb én és fivéreim, az R. alatti végrendeletet miért nem támadtuk meg, annak nagyon természetes a magyarázata. 529
