Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 291. Özv. Madách Aladárné ellenirata a Madách Imre (Madách Károly fia) által ellenük indított rendes perben ([Balassagyarmat], 1909. július 3 után)
fellépni nem is jogosult, mert ha nem létezik és nincs Madách-hitbizomány, egy értéktelen semmi és egy hitbizomány alakitás akaratának csak visszamaradt, hiányos és semmi féle jogi értékkel már nem biró történeti maradványa az állítólag 1811 ben készült A. alatti, - akkor hitbizomány nem létében ennek alapján felperesnek felperesi követelhetési joga nem lehet, mert jogalap nélkül perlekedik, mint nem várományos személyes joggal sem bir erre. - Ha pedig feltéve, de tagadva a leghatározottabban, hogy léteznék valamelyes hitbizomány a Madách-családban akkor felperesnek nincs joga velünk szemben követelni, mert részére a jog még meg nem nyílhatott, őt ebben az idősb férfi ági elsőszülöttségi jogon megelőznék Madách Emánuel és Madách László akik az esetben, ha idősb férfiági elsőszülöttségi jog és hitbizomány léteznék, nincsenek jogosítva és nem lennének jogosítva arra, hogy az F./ alatti nyilatkozat alapján az 1869 évi április 7-én kelt Igazságügyministeri Rendelet 23 paragrafusa értelmében jogaikról lemondjanak, mert ezen lemondásuk által nemcsak a maguk, de esetleg fiutódaik jogairól is lemondanának, az pedig kizárva nincs, hogyha nőtlenek, ha gyermektelenek is a jelenben, hogy a közel jövőben már nősek és gyermekesek nem lesznek-e? De nem bir felperes a jelen per megindítására személyi képességgel azért sem, mert ha, - feltéve az A. alattin mint okiraton alapuló hitbizomány léteznék, akkor felperes nem bir azon személyes előfeltételekkel, amelyek őt, mint hitbizományi várományost az A. alatti okirat 3. és 4. pontjában foglaltak szerint a hitbizomány birtoklására képessé teszik, mert nem igazolja, hogy az A. alattiban előirt személyes minőségekkel bir.- Mindezek alapján kétségtelen, hogy a felperes keresetének semminemű elfogadható jogi alapja nincs, sőt felperes személyes kereshetési jogokkal sem bir s igy keresete már ezen okokból, de ha hitbizomány léteznék a hivatalból észlelendő hatásköri illetékesség hiányából is feltétlenül elutasítandó.- Ha- feltéve, tagadva a felperes által hivatkozott jegyzőkönyvi másolatot valamely halálesetre szóló intézkedésnek akarnók is tekinteni, az felperesnek jogokat ilyképen sem ad. Nem pedig azért, mert sem alaki, sem tartalmi szempontból meg nem állhat az 1848 előtt létezett e tekintetben érvényes törvényes intézkedéseknek meg nem felel. 1811-től soha effectuálva nem lett, soha senki által el nem fogadtatott, azóta soha sem kihirdetve, sem mint halálesetre szóló intézkedés a Madách-családban történt örökösödéseknél, hagyatékátadásoknál figyelembe véve nem lett.- Szóval és röviden, ha az A./ alatti valamely halálesetre szóló intézkedés akart volna is lenni, amit tagadunk,- hiszen ezt maga az A. alatti tartalma is megczáfolja,akkor is ezen okirat alapján ma már semmi néven nevezendő jogokat igényeket támasztani nem lehet,- nem pedig azért, mert magánjogunk értelmében, valamely jogczimen, de bármely jogczimen is az örökség követelhetésének még a joga is elévül 32 év alatt, már pedig az 1811 ben kelt A. alatti keletkezése óta, ha valóban keletkezett ily okirat, közel 98 év múlott el és azóta ezen állítólag létezett okiratot nem ismerte senki, nem fogadta el senki, nem élt annak jogaival senki, nem alkalmazta azt a Madáchcsaládnak 1811-től egyik öröklő tagja sem, nem hivatkozott arra egyik örökhagyó tagja sem, nem alkalmazta azt sem hatóság, sem bíróság soha. Nem lehet ezen A./ alattit még utóörökösödést megjelölő halálesetre szóló intézkedésként sem elfogadni manapság, mert ha az A. alatti utóörököst rendelő halálesetre szóló intézkedésnek tekinthető lenne is amit tagadunk, akkor is hazai törvényeink és joggyakorlatunk értelmében senkinek nem lehet joga az öröklést a végtelenségig korlátozni, ez által a szabad örökösödést az örökség tárgyát képező birtokok átruházási szabadságát 512
