Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 291. Özv. Madách Aladárné ellenirata a Madách Imre (Madách Károly fia) által ellenük indított rendes perben ([Balassagyarmat], 1909. július 3 után)

kolátozni. - Hazai joggyakorlatunk értelmében az utóörököst nevező csak az utóörökös megnevezéséig haladhat, csak kortársakat nevezhet utóörökösnek, de kiszámithatlan időre, még nem is létező, csak születendő utóörökösök részére nem intézkedhetik senki sem, azoknak utóörököst nem nevezhet és ha intézkedett volna valaki, ezen substitutió eo ipso magától semmis.- Felperesnek tehát ezen állítólag létezett, de mindenféleképen elévült és sem alaki, sem tartalmi szempontból halálesetre szóló intézkedésnek meg nem felelő A./ alatti jegyzőkönyvi másolat alapján a néhai Madách Aladár korlátlan tulajdonát képező, nekünk biróüag minden feltételtől mentesen átadott javaiból semmit követelni nem lehet. ­Ezzel, minthogy felperesnek követelhetési joga nincs, keresete semmiféle elfogadható jogi alappal nem bir, befejezhetnők a keresetre vonatkozó elleniratunkat, de nehogy felperes hallgatásunk által valamit beismertnek tekintsen, még a következőket terjesztjük elő.- Tagadjuk, hogy az A. alatti első pontja szerint a felperes által vindicált kérdéses javak állítólag zálogos ingatlanok az alsósztregovai most létező kastélyból és egyéb épületekből, a kastély és az azelőtt Révay- nevű erdőközött lévő területekből állottak volna, ott a hol a régi juhakol és Madách Sándornak a szőlője volt.- A felperes által becsatolni igért eredeti térkép és 1773 deczember 11 iki megyei határozat s illetve az 1774 márczius havában Rozsnyay Sámuel által állítólag készített térképet, határozatát és osztályt nem ismerjük, azokról, mig felperes azokat be nem mutatja, nyilatkozatot nem teszünk, de létezésüket kétségbe vonjuk és előre is tagadjuk azt, hogy azoknak, ha állítólag léteznének is, egy sokkal később keletkezett 1811 évi felperes képszeletében meglévő, általunk tagadott hitbizományi intézkedésre befolyása lenne.- Hiszen mindezek felperes előadása szerint közöl 40 évvel előbb keletkeztek volna, ha léteznének, mint az 1811 évi A./ alatti. Tagadjuk, hogy az A. alatti 1 p. szerinti Révay-féle javak Alsósztregován rét szántó s legelőben 373.406,- Libercse völgyi malomban 10560,- erdőben 799,394,- belsőségben 15600, szőlőben 11400,- Kisfaluban rét szántó és legelőben 57600,- erdőben 74.022,- összesen 1.342,282 négyszögölet, vagyis 1118 magyar holdat és 682 négyszög ölet tettek ki,- Tagadjuk, hogy ezen ingatlanok a C/ alatti osztálylevél keletkezésekor 883 1/2 magyarholdból állottak. Tagadjuk, hogy a vesztett urbériség 235 holdnyi külömbözetet alkotott, hogy ennek fejében kárpótlás adatott hogy ezen kárpótlás 15.255 P. forint 70 krajczár vagyis 32.036 korona 97 fillér volt, és hogy azt Madách Imre (Fráter Erzsi férje) vette fel és hogy, ha felvette, hogy ezen összeg bármiféle tekintetben, bármely családi intézkedés vagy hitbizomány által korlátoltjai lett volna. Tagadjuk hogy néhai Madách Aladár regale kártalanítást kapott s hogy e czimen 4550 korona 94 fillért kapott és ha kártalanítást kapott, hogy ezt oly javak után kapta volna, amelyek kötött javak, a melyek hitbizomány vagy valamely családi intézkedés által korlátolt javak lettek volna. Ha Madách Imre (Fráter Erzsi férje) mint birtokos úrbéri kárpótlást kapott, ha Madách Aladár regale kártalanításhoz jutott, lettek legyen azok bár mily összegek, azokat, mint kizárólagosan és minden korlátozástól menten őket illetőket vették fel, használták el és fordították czéíjaikra. Arról számolni sem ők, sem jogutódaik sem felperesnek, sem másnak nem tartoztak és nem tartozunk mi jogutódai sem. Ha a Madách Aladár, Imre (kinek neje Fráter Erzsi.) ingatlanainak birtoklása és korlátlan tulajdona tekintetében bármiféle családitulajdoni korlátozás vagy hitbizományi kötöttség létezett volna, - akkor, ezt felperes is nagyon jól tudja, - hogy sem az úrbéri, sem a regálé kártalanítást fel nem vehették volna s azoknak biztos 513

Next

/
Oldalképek
Tartalom