Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)
Diósi József: SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT
Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. kötet 1990. Diósi József SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT BEVEZETÉS 120 évvel ezelőtt lépett életbe népoktatásunk alaptörvénye, az 1868-as 38. törvény és negyven éve annak, hogy létrejött az egységes állami iskolarendszer. Népoktatásunk történetének sorsdöntő fordulópontjait jelzik e dátumok. A népoktatás átfogó rendezésére, a polgári igényeknek megfelelő kielégítésére csak a kiegyezés után, 1868-ban került sor. A tankötelezettséget kimondó új népiskolai törvény — évtizedekre kihatóan — megállapította a népiskola típusait, az iskolafenntartásra kötelezettek (politikai községek) és jogosultak (állam, hitelfelekezetek, társulatok, magánszemélyek) körét, s rendezte az iskolák irányításának és felügyeletének szabályait. A törvény megteremtette ugyan a polgári közoktatási rendszer alapját, de kompromisszumokra épülő megoldásai miatt továbbra is jogot adott az egyházaknak és másoknak iskolák fenntartására. A tanítómozgalmak már a századforduló időszakában követelték a közoktatás államosítását. A felekezeti iskolák államosítására Salgótarjánban már 1909-ben sor került. Az iskolák tényleges egységesítése azonban csak a Tanácsköztársaság idején valósult meg. Az ezt követő Horthy által vezetett restauráció megsemmisítette a Tanácsköztársaság iskolaügyi intézkedéseit, s ismét visszaállt az iskolarendszer megosztottsága, " zsákutca"-jellege, sőt tovább nőtt az egyházak befolyása az oktatásban. Népoktatásuk története második nagy szakaszának kezdetén, a felszabadulással vált csak lehetővé az egységes állami iskolarendszer megteremtése. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a rendkívül dinamikusan fejlődő Salgótarján hogyan, milyen mértékben tudott megieielni a közoktatás kihívásainak. A népoktatási intézmények közül az elemi népiskolák kialakulását, ellentmondásos fejlődésüket, s működésük feltételrendszerének, valamint a kötelező népiskolai képzés — eddig szinte teljesen feltáratlan — változásait szándékozom bemutatni.
