Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

Egyesület Balassagyarmati Fiókja is, amely 1911-ben kezdte meg működését. Az 1901-ben polgári radikálisok által megalapított Társadalomtudományi Társaság 1905-ben Jászi Oszkár szervezésével létrehozta a Társadalomtudományok Szabad Iskoláját. Célja a modern szociológiai ismeretek terjesztése a vallási és metafizikai eszmék helyett. A szabad iskolát támogatta a Szociáldemokrata Párt és az ún. radikális szabadkőművesek is. A kormányzat és a hivatalos tudomány képviselői ellenszenvvel nézték e munkálkodást, ezért ellensúlyozására útjára indították a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet. Fiókjai — mint a balassagyarmati is — rendszeres előadásokat tartottak a helyi közönségnek. /94/ Balassagyarmaton élénken élt a Madách-kultusz is, 1905-ben életre hívták a Nógrádvármegyei Madách Társaságot, amely művészetpártoló, irodalmi tevékenysége mellett figyelemre méltó tényezője lett a megye társadalmának. "

Ez az egyesület hivatva volna a társadalomnak némi szellemi táplálékot nyújtani és oda hatni, hogy művelődjünk, műveltséget terjesszünk és minden jó és szép iránt a fogékonyságot és érdeklődést felkeltsük." /95/ A Madách-kör (1906) hasonló missziót vállalt, csak más közegben. A polgári leányiskolában vetette meg lábát és a diákság körében fejtett ki irodalompártoló tevékenységet. Kezdeményező, szabadszellemű egyesületnek számított az 1911-ben Losoncon alakult "

Úttörő Társaság"

. Tagjai érzékenyen reagáltak a kor szellemi életének megnyilvánulásaira, s a számukra érdekes tudósokat, értelmiségieket az ország másik végéből is meghívták maguk közé. Előadó estjeik és az azt követő rendszeres viták gyakran felkavarták a város életét. Érdekes módszerük volt, hogy egy-egy témában az ellentétes véleményt valló szaktekintélyeket válaszelőadások tartására hívták meg. /96/ A közművelődési egyesületek sdrában a legnépesebb csoportokat a dal- és zeneegyletek képviselték. A 9 egyesületből hat tiszta "

profilú" volt, három pedig olvasóegylettel működött együtt. (Szátoki Római Katholikus Olvasó és Dalos Egyesület, Ipoly-Nyitrai Katholikus Olvasókör és Dalárda, Ipoly-Galsai Katholikus Olvasókör és Dalárda.) Közülük a legszínvonalasabb munkát a Balassa-Gyarmati Dalegylet (1862) végezte. 1872-ben újjászervezték, s ekkor 36 alapító tagot számlált. Dalestélyei általában szép számú közönséget vonzottak. /97/ 1877-ben azonban már új alapszabállyal jegyezték be, s ettől kezdve munkájuk egyre inkább a minőség irányába teljesedett ki. 1879-ben budapesti művészek közreműködésével léptek fel