Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

a helyi közönség előtt. 1884-ben megint új alapszabály, s önálló egyesületként megalakult a női dalkör. Négy év múltán a női karral együtt szereplő dalegylet a helybeli árvízkárosultak és az eperjesi tűzvészkárosultak javára rendezett hangversenyt. Szép sikerek, neves vendégművészekkel tartott fellépések után Zelenka karnagy lemondása után, 1892-ben széthullott a csoport, s csak hat évvel később tudta újra talpra állítani Horváth Danó. /98/ A megye legkorábban, 1860-ban bejegyzett dalköre a Losonczi Dalegylet volt. Életében hullámvölgyek és sikerek egyaránt váltogatták egymást. 1903-ig háromszor alakult újjá. A megalakulást követő első hiteles ismeretünk 1876-ból való, mivel ezen év májusában a tiszai árvízkárosultak megsegítésére adtak hangversenyt a helyi kaszinó nagytermében. /99/ A következő információnk 1890 tavaszáról kelt, ugyanis ekkor el kellett napolniuk közgyűlésüket, mivel nem gyűlt össze kellő létszámú tagság. Ekkor a 197 főt számláló egyesületnek mindössze 20 aktív tagja volt. A következő évtől az új karnaggyal már lelkesen próbált az időközben 35 főre gyarapodott énekkar: "... egyesületünk ma erős és tettrekész működő karával, /a/ belső bajok megszűnte után bizalommal nézhet a biztos és sokat igéró jövője elé" /100/ — mondta Búsbak Ádám 1890. évi igazgatói jelentésében. Néhány év kitartó erőfeszítése eredményeként a Dalegylet már ismét országos figyelmet keltett, mivel a karnagyutód Erdélyi József szintén jó színvonalon tartotta az egyesületet. (1903-tól módosított alapszabállyal dolgoztak tovább.) 1905-ben a szombathelyi országos dalversenyen jelentős díjat nyertek, s még ugyanebben az évben öt önálló hangversenyükön kívül elismerésre méltóan szerepeltek a szécsényi Rákóczi ünnepségeken is. Ekkor a társulatnak 5 alapító, 5 tiszteletbeli, 124 pártoló és 32 működő tagja volt. /101/ Balassagyarmatnak több műkedvelő társulata is alakult. Először 1875-ben a Balassagyarmati Nyári Színkör Részvény Társulat, amely a magyar színügy, szépművészet és társasélet fejlesztését tűzte ki célul. /102/ Miután 1895-ben leégett az épületük, előadásaikat a szénakertben tartották. /103/ A másik rendszeresen játszó egyesület az 1884-ben alakult Balassa-Gyarmati Műkedvelő Társulat volt. 1886. augusztus 22-i közgyűlésükön már kiváló eredményekről adtak számot. A társulatnak 13 alapító, 188 pártoló és 56 működő tagja volt ekkor. Az év folyamán 6 előadást rendeztek: Borúra derű, Erneszt, A két jó barát, A csikós, Pry Pál, Női harc, Anna, és végül Közügyek címmel. A társulat vagyonáról a következőt mondhatták a számvizsgálók: aktív vagyon 2033 frt 71 kr, amelyből jótékony célokra is jutott. Támogatták a nemzeti iskolát 38 frt 60 kr-al, a