Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

egyesületnek a század első évtizedében alábbhanyatlott a lendülete. Az FMKE 1896-ban még megalakította a Felvidéki írók Körét, /88/ s 1897-ben összesen 35 kisdedóvót tartott fenn. /89/ Egy 1898-as hírlapi közleményből pedig tudható, hogy Sembey Imre Hont vármegyei birtokos 5.000 hold földet hagyott az egyesületre. Tevékenységük lassú hanyatlása után a megye három nagy egyesülete — a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület Nógrád Megyei Szervezete, a Felső Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület és a Nógrád Vármegyei Nemzeti Intézet — 1908-ban egybeolvadt és Nógrád Vármegyei Nemzeti Intézet név alatt működött tovább. A megyét két részre osztották és külön-külön választmánnyal irányították az operatív munkát. Losonc és Balassagyarmat volt a két központ. Ekkor 30 ifjúsági és népkönyvtárat tartott fenn az intézet, de létesített óvodákat, adott kölcsönöket, magyar énekes és imádságos könyveket és más népies olvasmányokat osztott, dalos és olvasóköröket alapított, az érdemes tanítókat megjutalmazta. A tagok száma is tetemesen megszaporodott a század első évtizedének végére: 258 új alapító tag, 108 örökös tag, 303 évdíjas és 289 pártoló tag támogatását tudhatta maga mögött a választmány. /90/ Nagy Iván történettudósnak köszönhető, hogy Balassagyarmaton 1891. március 15-én megalakult a Nógrádvármegyei Múzeumi Társulat. Az egyesület 27 alapító, 4 örökös, 89 rendes és 14 pártoló taggal kezdte el a munkát. Rövidesen számos műtárgyat tudhattak a Római Katholikus Fiúiskolában lévő raktárszobáikban. /91/ Az egyesület tagjai változó érdeklődéssel, de a kisebbség kitartó és ~ Nagy Iván jóvoltából — szakszerű munkájával működött. 1893-ban már saját telkük és házuk is volt. Az 1897-es választmányújító taggyűlés titkári jelentése lassú fejlődésről számolt be, ekkor az alapító tagok száma már 36-ra emelkedett. Új elnöknek Szontágh Pált választották, aki székfoglaló beszédében a következőket mondta: "

Két dolog érdekli Balassagyarmatot: a gymnasium és a múseum. Mindkettő a kultúra csarnoka s bizonyára ha nincs s nem lesz annyi érzék Nógrád vármegyében, hogy a kultúrát első s legkiválóbb feladatának tekinti, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy veszve vagyunk." /92/ Nagy Iván 1898-ban bekövetkezett halála után néhány évre visszaestek a múzeum ügyei, de szerencsére rövidesen újra elszánt kezekbe kerültek. "

1910-ben már több mint 15 ezer könyv volt a múzeum tulajdonában a Nagy Iván-, a Szontágh-, a Ghiczi- és a Kacskovics-féle gyűjteményekből, továbbá 4831 tárgyi emlék.

" /93/ Ismeretterjesztő közművelődési egyesület volt a Magyar Társadalomtudományi