Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

legkeserűbb, az állami iskolák költségeit, az állam azon adókból fedezi, melyet a románság is fizet, tehát román pénzt is használ fel a románok elnemzetleníté- sére." /83/ Az összehangolt és többirányú magyarosító intézkedéseket egészítette ki a közművelődési egyesületek tevékenysége, a magyar kultúra terjesztésére szólítva fel a nem magyarokból álló törvényhatóságokat is. Mocsáry Lajos, az ellenzéki függetlenségi párt akkori elnöke még tovább ment éles bírálatával, s világosan látta az erőszakos magyarosítás következményeit is. Röpiratában így ír: "

Ha nem akarják az egyletek csattanósan meghazudtolni a 'közművelődési' elnevezést, ily műveletekhez segédkezet nyújtaniok nem szabad. Sajnos, hogy az állam az 1879: 18. t.-czik /84/ meghozatalával erre az ösvényre lépett, ne kövesse a tévúton a társadalom ... Valóban majdnem szánakozásra méltó illúzió. Hogy az ország lakosságának egyik fele elfogadtassa ugyanazon lakosság másik felével a maga nyelvét, elfogadtassa azt oly időben, mely a nemzetiségi eszmének egyenesen szülő korszaka, egy olyan korban melyben a tűzzel-vassal való eljárás lehetetlen, egy oly országban mely nem bír állami önállósággal, tehát a cselekvés teljes szabadságával ... Tévesnek tartom azon fölfogásukat is, hogy a közművelődési egyletek keletkezése azt bizonyítja, hogy a társadalom védeni kénytelen a magyarságot a növekvő nemzetiségi áramlat ellen, mert én ezen egyletek fellépését egyenesen agresszív természetűnek látom ... Iskolákat bezárni! /85/ Furcsa közművelődési műtét bedugni a közművelődés forrásait! ... Híjába erőltetjük az összes népiskolákban való tanítást, hijába semmisítünk meg minden önkormányzati intézményt, /86/ hogy a magyarosítás élére álló központi hatalom annál sikeresebben alkalmazhassa az állam rendelkezésére álló eszközöket, a napjainkban oly élénk nemzetiségi érzék teljesen sikertelenné fog tenni minden erőlködést, s az eredmény nem lesz más, mint a fajgyűlöletnek még eddig nem látott mérvben való felszítása ..." /87/ A kérdést azonban az uralkodó osztály többsége teljesen másképpen látta. A Losoncon bejegyzett Felső Nógrád Megyei Magyar Közművelődési Egyesület a már említett, az FMKE programjával igen összecsengő céljainak megfelelően végezte tevékenységét. A "

magyar hazafias szellem" jegyében a magyar nyelv terjesztését tekintette legfőbb feladatának. 1890-ben 71 alapító és 417 rendes tagja volt az egyesületnek. Pályázatokat írtak ki néptanítóknak, népkönyvtárakat állítottak, s szegény, idegen ajkú tanulóknak magyar népiskolai kézikönyveket osztottak ki. A két, egymással egyidőben, párhuzamosan tevékenykedő magyarosító