Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

A losoncival majdnem egyidőben, 1838-ban alakult meg a balassagyarmati és a szécsényi kaszinó is. A balassagyarmati kaszinó első éveiben pezsgő életről tudósítanak a hírek, különösen sokan látogatták gyűlések alkalmával. Tudjuk, hogy 1838. április 23-án a műkedvelők hangversenyt adtak és a befolyt összeget a dunai árvíz károsultjainak ajánlották fel. A balassagyarmati kaszinónak is volt könyvtára és ide is jártak folyóiratok. /31/ A szécsényi kaszinó alapítói gr. Forgách Pál, s a megye legtekintélyesebb urai voltak. Az első évek 68 tagja által fizetett díjakból hírlapokat, folyóiratokat járattak, könyvtárat hoztak létre, bálokat rendeztek, s politikai vitákat folytattak. /32/ A füleki kaszinóról bővebb információnk nincs, annyit azonban mindenesetre tudunk, hogy 1845-ben már működött. /33/ A kaszinókon kívül tudunk még néhány más természetű szerveződésről is. /34/ "

A Védegyletnek volt fiókja Balassagyarmaton és Losoncon. A kékkői járásban a falusi jegyzők özvegyei és árvái sorsának támogatására alakult egyesület.

" /35/ Mindenképpen meg kell említenünk az 1828-ban Losoncon alakult "

Evangélikus esperességi olvasó és munkáló könyvtári egyesület"-et. A 756 kötetes könyvtári állományt 1843-ban nyilvánossá tették. A kölcsönzéseken túl a tagok összejöveteleket, felolvasásokat rendeztek saját műveikből, amelyek közül a legjobbakat az egyesület pénzén meg is jelentették. /36/ Balassagyarmaton — csakúgy mint Losoncon — működtek műkedvelő csoportok, előadásaik bevételeit sokszor jótékonysági célokra ajánlva. Losoncon Homokay Pál -- aki Petőfire is nagy hatással volt —, főleg diákokból álló nyelvművelő társaságot vezetett: verseket szavaltak, bíráltak, dolgozatokat írtak. /37/ A bejegyzett egyesületek mellett a társasági életnek léteztek más színterei is, mint például a szalonok, a nemesi házak. A nagy műveltségű Kubinyi Ágoston 1840 szeptemberében, a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulója alkalmából Losoncon házi rendezvényre hívta vendégeit. "

A gyerekek verseket mondtak (Vörösmartyét is), majd zenével fejezték be az összejövetelt." /38/ Kubinyi Ferencék losonci háza a környék társasági életének központjává vált, igényes összejöveteleiken szívesen vett részt Madách Imre is. Többek között Habermastól tudjuk, hogy a nyugati polgári fejlődés összefonódik a társadalmi nyilvánosság kialakulásával. /39/ E nyilvánosság 18. századi kulcs intézményei a szalonok, ahol a társasági érintkezésnek nem előfeltétele az egyenlő társadalmi hovatartozás. Magyarországon és egyáltalán