Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

Kelet-Európában, az elmaradt polgári fejlődés következtében természetszerűen nem fejlődtek ilyen irányba a társadalmi kapcsolatok sem, de a nemesek szalonjai itt is a megélénkülő társas élet színtereivé váltak. A 19. század elejének szalonjairól pedig elmondhatjuk, hogy a "

kibontakozó reformkor szellemi bölcsőiként, tűzhelyeiként" /4ú7 működtek. Kemény Bertalan a szalonokat — csakúgy mint az asztaltársaságokat —, az egyesületi életet megelőző formációként tartja nyilván. "

Úgy tűnik tehát, hogy a nyitott, társas összejövetelekre alkalmas otthonokban szerveződő 'szalonok' jelentik azt a kommunikációs társadalmi közeget, melyben a társadalmi haladás, a fejlődés igénye és akarata, a jobbítás gondolatai megszületnek, megformálódnak, s kialakulnak. Hogy majd innen, ebből a közegből kilépve öltsenek testet, valósuljanak meg, most már formalizáltan, — egyesületként." /41/ Hány egyesülete volt hát Nógrád vármegyének a szabadságharc előtt? Számukat csak becslés alapján állapíthatjuk meg, ugyanis a már említett tizenegy egyesületen kivül a közgyűlési jegyzőkönyvekből még továbbiakról is tudunk. 1845-ben a vagyonra és közjóra veszélyes egyesületek tárgyában, a megyei közgyűlés elé kerülő előterjesztésben olvasható, hogy Balassagyarmaton és Losoncon létezett kisdedóvó, s elszórtan néhány olvasóegylet is volt. /42/ Mindezeket figyelembe véve az egyesületek száma 15-20 között lehetett a reformkori Nógrádban. •> A neoabszolutizmus és a provizórium időszaka Bár Ausztriában 1848-49 következményeként a kapitalista viszonyok váltak uralkodóvá — ami együtt járt a gazdasági fejlődés meggyorsulásával —, a politikai életben az abszolutisztikus és polgári törekvések párharca zajlott. Mindennek erős hatása volt a magyarországi gazdasági, politikai viszonyokra, noha a hazai helyzet még ettől is bonyolultabb volt, mert az 1848-49-es események számos lezáratlan történelmi problémát hagytak maguk után. (Sajátos agrárfejlődés, tőkehiány, a burzsoázia fejletlensége, erősen feudális társadalmi struktúra és értékrend stb.) S mindezt tetézte a magyar gazdaságnak és politikának az Ausztriával szembeni kiszolgáltatottsága. Ez a helyzet a művelődési mozgalmakra is rányomta a bélyegét. Haynau egy éves terrorja és a Bach-korszak háttérbe szorított minden önálló demokratikus