Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

Később szükséges lenne "

mélyfúrást végezni" a legelterjedtebb, vagy nagyobb hatású formák között. Az alaposabb elemzések révén pontos információkhoz juthatnánk a tagság és tisztikara összetételéről, társadalmi hovatartozásáról, az egyletek belső életének rendjéről, tartalmáról. /27/ Ugyancsak messzebbmutató tapasztalattal járhatna a művelődési tartalmú egyesületeknek a környezetükkel (politikai erőkkel, állami szervezetekkel, más társadalmi szerveződésekkel) kialakított viszonyának elemzése. Továbbá az egyesületekről összegyűjtött információkat egy-egy település teljes viszonyrendszerében legalább olyan fontos értelmezni, mint tágabb összefüggéseiben. Egyes települések életében betöltött helyük, döntésekre gyakorolt valóságos befolyásuk hatásának feltárása olyan érdekmezőkre világítana rá, amelyek révén jobban megérthetnénk a korabeli helyi társadalmak működését, a kulturális demokráciák természetét. II. ELŐZMÉNYEK A reformkor A reformkor felpezsdülő társadalmi élete elválaszthatatlan az időszak művelődési, művészeti tendenciáitól. Nemegyszer a politikai célok eléréséhez vezető útnak is kínálkozott a kultúra, sőt ha néhány évtizedet visszatekintünk, még azt is láthatjuk, hogy az irodalom, a művészetek és a nyelvművelés mintegy helyettesítette is a politikai életet. Ekkor ugyanis a kor szellemi életének meghatározó személyiségei egyben a politikában is exponált alakok. Ha csak az irodalomból veszünk példát: Kazinczy, Csokonai, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Kisfaludy Károly, Fáy András, Bajza, Czuczor, Erdélyi, Vajda János, Táncsics, Petőfi nyíltan politizáló műfajokban írtak. E szellemi pezsgés nem maradt hatás nélkül a köznemesség körében sem. Az új erőre kapó, haladó tendenciák érvényesüléséért tevékeny szerepet vállaltak, az ország gazdasági, kulturális elmaradottságának felszámolásában hatásosan tevékenykedtek. A nógrádi köznemesség növekvő aktivitását mutatta az 1831-ben alakult Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet, /28/ amely az ország egyik legelső kulturális egyesületeként a mostoha körülmények között működő népiskolák helyzetén