Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 6. Darkó Jenő: A görög rítusú egyház státusza Erdélyben a 18. században

Erdély fejedelme, a Részek ura és a székelyek grófja, adjuk mindenki tudtára, akiket illet, hogy az országunkban élő valach papok rendjét akarjuk együtt és külön külön terheik alól felmenteni, akik az egyházi szokásaikban a görög dogma tanítását és gyakorlatát követik, és akik jobbágyi módon viselik a földesúri terheket ... közülük az engedelmeseket és azokat, akik arra haj­landóságot mutatnak különös kegyelmünkről teljes mértékben biztosítjuk ... gyulafehérvári vladikájuk a régi magyar egyházak szokása és erkölcse szerint hatalommal rendelkezzen ... a je­lenre és a jövőre nézve pedig az országunkban ... lakó valach papok egyházi gyűlést tartsanak, minden közeteherés közszolgálat alól mentesek legyenek... "15 A kiváltságlevél egyértelműen tartalmazza a valach papoknak adott mentességet. Az egyházi zsinat megtartásának előírása pedig arra utal, hogy a Bihar megyében, a belényesi járásban és a Hátszegen működő vlach papok tevékenysége már ekkor a kálvini egyház be­folyása alatt állott. 16 - Az említett kiváltságlevelet Bethlen Gábor 1614. június 25-én kelt levelében megerősítette.17 Az 1609. évi kiváltság eme megerősítéséről a történeti irodalom nem tud. Ellenben megemlékeznek egy - állítólag - 1624. szeptember 18-án kelt levélről, amelyben a fejedelem "a fogarasvidéki oláh papságot menti fel minden tizedfizetéstőr r . 18 - Az 1624. évi levél természetesen publicitásánál fogva a fogarasi román püspökség primátusát valószínűsíti, amit viszont az 1609. évi levél ismeretében kérdésesnek kell tekinteni. Egyúttal a korai, de a 17. század kezdeténél ténylegesen nem korábbi szerveződést a bihari, azon belül a belényesi és a hátszegi vidékekhez kell kapcsolni. A történeti irodalom - magyar részről* 9 - jobbára csak a románság körében végzett protestáns kulturmisszió méltatásáról beszél. - A két Rákóczi és Apaffy korából néhány senitia plcbca, et civilia cogere, et compellerc ncquaquqm praesumptis vei sitis ausi modo aliquali, secus non facturi pracsenúbus per leac exhibci, restitute. Datum in civhaic nostra Alba-Julia die 9° mensis Juny, anno 1609. (et subscriptum erat) Gabrielprineeps." 15. Az oklevél létére Jancsó egy megjegyzése is utal - habár burkolt formában - (i.m. I. k. 515.): "1697-ben azok a jezsuiták, kik meg voltak bízx'a az erdélyi oláliság vallásos uniójának előkészítéssel és> végrehajtásával, egy je­lentést írtak, melyben az oláh papságról többek között ezt írták: 'A pópák paraszt munkával foglalkoznak, szán­tanak, vetnek és kaszálnak, mert nem húznak híveiktől tizedet. Jobbágyoknak tekintetnek és tartoznak teljesíteni minden fizetést és szolgáltatást éppúgy, mint a többi parasztok.' Eleinte a pápának még a szabad költözés sem volt megengedve. De 1609-ben Báthori Gábor fejedelem elrendelte, hogy a pópák a földesúr akarata ellenére is, de a fehén'ári oláh vladika (püspök) tudtával egész családjokkal együtt elköltözhetnek más helyre. Azonkh'ül felmentette (természetesen csak az egyházi jószág után) minden jobbágyi szolgáltatástól és fizetéstől, kivéve azon ajándékot, melyet régi szokás szerint évenként a földesúrnak adni kötelezzenek." - Vö.: HURMUZAKI, E. /1886/ II. 4. p. 16. A figyelemre méltó tény a kálvini egyház térhódítását bizonyítja a románság körében. 17. OL. A. 108. M. Kancelláriai Levéltár - Ungarn und Siebenbürgen 53. 92.: "Nos igiturpreamissa suppücaúone nobis modo qui supra porrecta faventer admissa, et elementer exaudita praescriptasque Litteras Privilegiales sinon abrasa non cancellatas, nee in aliqua sui parte suspensas, se omni prorsus vitio, et suspitione caventes, praesentibus Litteris nostris sive diminutione, et augmento aliquali inseri, et inscribi facientes. quoad omnes earum continentiam clausulas articulorum et puncto, eatenus, quatenus eadem rite et legitime existent emanata, viribusque earum Veritas suffragatur acceptamus, approbamus, ac in perpetuum valituras gratiosi confirmamus. Szatmár pedentis, et authentici sigilli nostri munire roboratum vigore, et testimonio Litterarum mediante. Datum in civitate nostra Alba-Julia 2$ a mensis Junii, anno domini 1614. Gabriel Bethlen." 18. JANCSÓ B. /1896/ I. k. 516. p. - Vö.: HURMAZAKI, Eudoxiu, i.m. II. k. 5. p., aki a levelet Bethlenfalvárói keltezi. 19. HÓMAN Bálint - SZEKFŰ Gyula, (é.n.) VI. k. - Erdély története. (Főszerk.: KÖPECZI Béla.) 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom