Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 6. Darkó Jenő: A görög rítusú egyház státusza Erdélyben a 18. században

lapítja meg I. Tóth Zoltán: "ha az áttérő román jobbágyokat" egyúttal kiemelték volna "a jobbágysorból, Erdély nemzetiségi története egészen új és meglepő fordulatot vett volna."

4 Az erdélyi románok egyházi unióját előkészítő tárgyalások és Athanaziosz püspök szerepe, valamint az unió következménye a történeti irodalomban eléggé közismert .5 Van azonban a görög rítusú románok uniója körül néhány olyan kérdés, amely - nézetünk szerintmindenképpen magyarázatra szorul. Ismert, hogy a magyar történetírás felfedte a szoros összefüggést a románság egyházi uniója és a dákó-román elmélet kialakulása között, ti. az utóbbi éppen az unitus papság körében fogalmazódott meg először.6 Keveset tudunk azonban a szerbekkel szemben a románok egykor - esetleg - Erdélyben működött görög rítusú egyházáról. Dolgozatunkban pedig éppen annak kezdeteit kívánjuk megrajzolni.? Görögkeleti népelemek létére az egykori Magyarországon a 15. századból több adatot ismerünk: így a Rozsd-szigeti királyi bolgárok, a Csepel-szigeti királyi rácok példái mellett említhetjük^ hogy a Hunyadi család pártolta a görög rítusú egyházak és monostorok felállítását.

8 - Mátyás király egy 1479. március 21-én kelt oklevélben intézkedik a mármarosi vlach presbiterek ügyében.

9 Ugyanakkor a görög rítusú egyház 16. századi tevékenysége Erdélyben csupán másodlagos említésből ismert.

10 Román püspökről 1556-ig sehol sincs említés - írja Jancsó Benedek: "1557-ben teszi Izabella királyné a felsődiódi kolostor igumenjét püspökké". A protestáns hitre áttért románokkal kapcsolatosak az 1566-i, 1577-i és 1579-i erdélyi országgyűlések végzései.!

1 Elszórt 16. századi - csupán hivatkozásból ismert - adatok mellett tudomásunk van arról, hogy "Báthori Zsiginönd 1595. május 25-én szerződést kötött Mihály vajdával, amelyben Báthori'... a kalugerek rendjét meghagyja régi szokásaikban, 4.

1. TÓTH Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus kialakulása. In: Magyarok és románok. (Szerk.: GÁLDI László - MAKKAI László) Bp., 19431. k. 84. p. 5. U.o. i.h. - Vö.: HÓMAN Bálint - SZEKFŰ Gyula: Magyar Történet. Bp., é.n. VI. k. 37. p. - Erdély Története, i.m. II. k. 885. skk. p. - A régebbi irodalomból figyelemre méltó: BUNYITAY Vince: Bihar vármegye oláhjai és a vallási unió. Értekezések a Történettudomány köréből. Bp., 1893. - JANCSÓ Benedek: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. Bp., 1896.

1. k. 511. p. Vö.: HURMUZAKI, Eudoxiu: Fragmente zur Geschichte der Rumänen. BuCuresti, 1874 -1886. II. k. 4. p. 6.

1. TÖTH Z/1943/87. p. 7. A szerbeknek adományozott kiváltságokkal külön is foglalkoztunk: I. Lipót által a magyarországi szerbeknek adományozott kiváltságok háttere c dolgozatunkban. (Megjelenés alatt az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyvében) - Jelen vizsgálódásunk kiindulópontját meghatározza az a korábbi felismerésünk, miszerint az 1558-1561. évi török pusztítást követően - történetesen - Bihar megyében egy merőben új etnikum a "valacfiok" megjelenésével kell számolnunk, ugyanis az újonnan megtelepülök nem; tekinthetők a 15. századi 'Vlach" keneziátuspk kontinuus lakosságának. - DARKQ Jenő: Görögkeleti népesség Magyarországon a XVIII. században. In: Rendi társadalom - Polgári társadalom. II. (Szerk.: ERDMANN Gyula) Gyula, 1989, 8. Zsigmondhoz és Mátyáshoz köthető monostor- és templomalapítások: 1391: MUNKÁCS (HINTZ, Johann: Geschichte des Bistums der griechisch-nichtunierten Glaubensgenossen in Siebenbürgen. Ein Beitrag zur Kirchengeschichte Siebenbürgens. Hermannstadt, 1850. 63. skk. p.) - 1457: VAJDAHUNYADVÁR (BINDER Pál: Közös múltunk. Románok, magyarok németek és délszlávok feudalizmuskori falusi és városi együttélésekről. Bukarest, 1982.134., 314. p. - 1470: GERGETEG (OL. C. 109. Helytartótanács, Alapítványi Osztály. Fassiones monasteriorum Graeci vitus non uniti. Nr. 3. fol. 21. 9. HINTZ, Johann /1850/ i.h. - Vö.: JANCSÓ & /1896/ 1.422. p, 10. JANCSÓ B./1896/i.k. 424. p. 11. JANCSÓ B. /1896/ i. h.: "... noha az oláh natio a hazában sem a statusok közé nem számláltatott, sem vallások nem a recepta retigiók közül való ... püspököt a fejedelemtől kérjenek ...", - Noha itt az "oláh natio" vallásáról bizonyosan tudjuk, hogy az nem volt "recepta religio",, mégis fenn kell tartsuk azt a nézetet, miszerint itt az "oláh natio" részéről a protestáns egyházi fenntartóság elismeréséről van szó. 126