Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 1. N. Kiss István: Konfliktusok a kuruc hadseregben (1703–1711)
A felfegyverzett jobbágytömeg politikai súlyával és jelentőségévei a kortársak messzemenően tisztában voltak. így az önkéntesek szabadságának kérdésében a kuruc kormányzat elhárította a nemesség állandó beavatkozási kisérleteit, akik a katonákat vissza-jobbágyosítani törekedtek. Ennek egy fejezete volt a békepárti nemesi követek felkoncolása is 1707-ben ónodon. Vagy pl. az 1709. évi újoncozási rendelet Nógrád vármegyében, amelyben elrendelik, hogy minden újoncnak jelentkezett jobbágyot földesura köteles felszabadítani!23 Ezzel a társadalmi analízissel a Rákóczi kor nem minden kutatója ért egyet. Van, aki 1708 után a kuruc korszak társadalmi támogatásának egyértelmű hanyatlásáról ír és úgy véli, hogy "a kuruc hadsereg lényegét tekintve a nemesség osztáfyérdekeit védő katonai erőnek tekinthető."^ Hivatkozva az eddig felsorolt érvekre, csak két példát kívánunk még megemlíteni Rákóczi parasztpolitikájára vonatkozóan. Az egyik a már jelzett Perényi tábornok dandárjában történt, ahol a zsoldosként kiállított hatvani katonák, szolgálati évük lejártával, mint önkéntesek jelentkeztek a seregbe.25 Tudniillik az önkénteseket megillető szabadság és kedvezmény a zsoldosokra nem vonatkozott. A másik példa Rákóczi parasztpolitikájának érvényesülésére Nyírbátor oppidium esete, melynek parasztpolgárai kezdettől fogva, mint önkéntesek vettek részt a kurucháborúban. 1708-ig 56 önkéntest adott a mezőváros, de mivel 1708 nyarán az egész oppidium lakossága önkéntesnek jelentkezett, Rákóczi az egész népességet szabadparasztnak ismerte el és a települést kivette Szabolcs megye hatásköréből. Nyírbátor adómentes és saját törvénykezésű közösség lett, amit a nemesi megye vezetősége nem akart elfogadni; a parasztok megbízottját letartóztatták, Rákóczi kiváltságlevelét el akarták rabolni stb. A fejedelem szigorúan megintette a megyét 26 és közölte, ellenkezés esetén felségsértőnek tekinti őket, majd utasította Károlyi Sándort a mezőváros megvédésére. Nyírbátornak ekkor - 1710 nyarán - 114 önkéntese harcolt a kuruc seregben, köztük 6 tiszt.27 A kuruc önkéntesek szabadsága elsősorban abban jutott kifejezésre, hogy a Rákóczi zászlaja alá állt jobbágy"miles" azonnal szabadparaszttá vált, így mentesült a földesúri, illetve az állami adótól, s általában a megyei közigazgatástól. Ugyanakkor, mint a katonai mustrajegyzékek bizonyítják, a paraszti és nemesi önkéntesek minden megkülönböztetés nélkül szolgáltak együtt a kuruc ezredekben. Számítsuk még ehhez azt a körülményt is, hogy a tisztikar zöme ugyancsak a jobbágyságból jött. A fegyverben álló jobbágyok számára a hadsereg maga jelentette a széles bázisú "szabadságot", amely élesen különbözött az otthoni, paraszti viszonyoktól. E helyzet konfliktusával mind a földesurak, mind a parasztok tisztában voltak.28 Rákóczi parasztpolitikáját elemezve korántsem akarunk megfeledkezni arról a gyűlöletről, amit az idegen katonaság pusztításai és a vallási sérelmek miatti elkeseredettség váltott ki a tömegekből a Habsburg-kormányzat ellen, de azt tartjuk, hogy a parasztság szociális törekvése volt a szabadságharc döntő forradalmi tényezője, feszítő erejű társadalmi konfliktusa. Alátámasztani látszik ezt a meggyőződésünket, Rákóczi utolsó üzenete kuruc csapataihoz és a szabadparaszttá emelt önkéntesek későbbi sorsa a szatmári béketárgyalások alatt és azt követően a 18. század első évtizedeiben. Károlyi Sándor 1711 tavaszán indított béketárgyalásainak hírére a már Lengyelországban kiment Rákóczi Kukizo-ból drámai felhívást intézett csapataihoz 1711. április 18-án. "... miu23. Ráday Pál kancellár levele Rákóczihoz. Idézve MÁRKI Sándor II. Rákóczi Ferenc. 1909. II. köt. 172. p. 24. BÁNKÚTI: Rákóczi... 1976. (11. jegyzet) 51., 87. és 298. p. 25. Perényi tábornok jelentéséből, lásd a 12. jegyzetet. 26. Rákóczi kancelláriájának leirata Szabolcs vármegyéhez. OL G 28. 1709., V/2/d. 507-512. p. 27. Báthor oppidum új conseriptioja 1710-ből. Szabolcs-Szatmár Megyei lt. IV/A. 1., fasc. 11. No. 26. 28. 1. N. KISS: Die sziale Struktur... 1987. (13. jegyzet) 302. p. 86
