Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 10. Hudi József: Hatalomgyakorlás a nemesi községekben a 18-19. században
Az agilisek korábban nemes birtokuk révén egyenjogú tagjaivá válhattak a nemesi községeknek. A 18. században azonban az egyes vármegyékben (pl. Zalában) megindult jobbágysorba süllyesztésük, s ennek következtében fokozatosan kiépült önvédelmi szervezetük is.i° Az agilisek községszervezetének megjelenése azonban még sok helyütt nem jelentett teljes szakadást, mert a közös birtoklást érintő kérdésekben a nemes és agilis elöljáróság együtt határozott. A szervezeti összefonódásnak fogható jele, hogy egyes helyeken (pl. a Vas megyei Nemesmagasiban, a Veszprém megyei Mencsheiyen) a falu közgyűlésen választották meg mindkét elöljáróságot.!! Ám akár tagja volt az agilis réteg a nemesek közösségének, akár nem, tekintélye nem vetekedhetett a nemesekével. Ezt legérzékletesebben a statútumoknak azon pontjai fejezik ki, melyek a nemeseket pénzbüntetésre, az agiliseket "jobbágyi módra" testi fenyítésre ítélik. A megismert forrásokból megállapítható, hogy a legfontosabb, anyagilag is jövedelmező tisztségeket viszonylag szűk réteg tartotta a kezében. Szentgálon 1802-1826 között amennyire ez a hiányos tisztújítási iratokból kiderül - 36 családból kerültek ki a tisztségviselők. A bírói hivatalt egy-egy személy évekig is betöltötte. A Szent György napi tisztújításokon a legélesebb harc a bíróválasztásnál folyt. A leadott szavazatok száma szélsőségesen változott. A közgyűlésen általában 55-100 ember voksolt, de előfordult, hogy 22 szavazattal lett valaki bíró - nyilvánvalóan a legszűkebb elöljáróság jóvoltából. De nemcsak évről évre változott a megjelentek száma, hanem a tisztújító közgyűlés alatt is, amely egyes csoportok érdektelenségét is mutatja. 1810-ben pl. Gombás Istvánt 56 szavazattal választják bíróvá, Tamás Márton kisbíró azonban már csak 50 szavazatot kap.12 A tényleges hatalom gyakorlására jó példa Szentgál. Itt a közös haszonvételekre igényt tartó ősi "vadászfamíliák" játszottak meghatározó szerepet a falu életében. Bár a 3-4, vagy 58 ágon birtokló szegényebb családosok is bekerülhettek a népes elöljáróságba, a hatalom 36 módos gazda kezében összpontosult a múlt század első felében. Találóan jellemzi magatartásukat egy panaszos folyamodvány, mely szerint a községet "úgy kormányozzák, amint önnön hasznok keresése kivánnya". 1 * Elsősorban a zilált birtokviszonyok, a személyi-rokoni összefonódások teszik lehetővé, hogy az "előkelő emberek" a rendtartást semmivé véve, a tanácsba híveiket, az általuk "padnyomóknak" nevezett személyeket téve, hasznot húzzanak a közhivatalokból. Példa nélkül áll, hogy 1810-ben szabályos népfelkelésnek kell elsöpörnie a lehetetlenné vált "machiavellusokat": Szűts Jánost, Tamás Pált és Beretz Györgyöt. S a vármegyének is évekbe telt, míg rendet teremtett; a szabad királyi városok mintájára felállította 1814-ben a 60,1816ban a 40 tagú külső tanácsot, amely az elöljáróságot ellenőrizte.14 Általános tapasztalatként rögzíthető: a tisztújítási küzdelmek hevességét meghatározta, hogy az egyes elöljáróság mekkora gazdasági - s ezzel összefüggő politikai - hatalmat tar10. HOLUB József: Az agilisek. In: Jogtörténeti tanulmányok. Bp., 1980. 109-123. p. SZABÓ Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért. In: Zalai Gyűjtemény 18. Zalaegerszeg, 1983. 131144. p. A Káli-medencében élő kisnemesekről és agilisekről HUDI József: Kisnemesi birtokforgalom a Kálimedence falvaiban (1800-1850). In: Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban a 18. századtól a 20. századig. (Szerk.: LACKOVITS Emőke) Veszprém, 1988.19-47. p. 11. DEGRÉ: i.m. 107. p. Mencsheiyen (Veszprém vm.) az agilisek a 18. században még helyet kaptak az előtjáróságban, a 19. század első harmadában azonban már kiszorultak onnan. Lásd VeML Mencshely község feudális kori iratai, Bírói számadáskönyv 1836. jan. 2. 12. VeML V. 402. x. Szentgál község feudális kori levéltára, Tisztújítási iratok 1802-1826. 13. Uo. Közigazgatási iratok. "Reflexiók, vagyis Észre\>ételek" rímmel a vármegyéhez írt folyamodás a községi elöljárók visszaélései miatt. 1816. aug. 16. 14. Uo. Közigazgatási iratok. Kis János szentkirályszabadjai ügyvéd, szentgáli birtokos folyamodása a vármegyére a szentgáli elöljáróság visszaélései miatt. 1810. okt. 17. 218
