Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 4. Kristóf Ildikó: Közösségi konfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben

"Az meg keményedés, és bynben való meg átalkodás ... Az hihetetlenség ... Isten igéjének és parancsolatinak meg-utálása... Az kevélység és fel fuvalkotság... Az bálvány imádás" - olvassa hívei fejére Komáromi Csipkés György 166T-ben,l4 s prédikátor társai kiegészítik e bűnlistát a részegeskedéssel, paráznasággal, káromkodással, "tánc pestisével".^ Mint az "Ördöggel való közösködés", az Isten büntetését kiváltó vétkek közé tartozik a boszorkányság ís: "a' varáslók és büjjös bajosok" bűne, "a' kik ugyan társul és eszközül adgyák magokat a' Sátánnak, midőn ez harczol az Istennek választom ellen" - amint Kabai Bodor Gellért 1678-ban írja.16 Nyilvánvalóan Isten csapásaiért a boszorkányokat bűnbakká tevő elképzelés magyarázza, hogy a városban azokat az éveket követően, amelyekben tűzvész, pestis, földrengés pusztított, a vádlottak száma az évi átlag 1-2-nél mindig magasabbra emelkedett (5-8 fő): pl. 1631-ben a tavaszi földrengés után, 1681-ben a tavaszi nagy tűzvész és a korábbi két pestises év után, 1693-ban a hadak által kifosztott város földjein pusztító sáskajárás után, 1700-ban az előző évi nagy tűzvész, és 1730-ban a korábbi három aszályos év, tűzvészek, rossz termés után.17 Az, hogy a tanúvallomásokban nincs szó arról, hogy a boszorkányok közvetlenül, mágikus praktikáik által idéztek volna elő aszályt, szélvészt, vihart stb., bizonyára a puritán balszerencse-magyarázat meggyökerezésének tudható be. A természeti katasztrófák által kiváltott ínség, félelmek, nyomorúságérzés azonban megfelelő táptalaj volt a bűnbakkeresés megindulásához. 1730-ban pl. az 5 vádlott ellen folytatott bírósági eljárást több tűzvész előzte meg. A Mester utcába beköltöző egyik vádlott szomszédasszonya "Igen áttkozodott ugy mond meg Iád Isten soha meg nem áld ezen a teleken neis áldjon meg. Nem csoda hogy az Isten már kéttszermeg égette ezt a Várast félő harmadszoris ugy ne járjunk".™ A boszorkányhit legfőképpen az egyént sújtó betegségek terén jelentett konkurrenciát a vallásos balszerencse-értelmezésnek. A tanúvallomások túlnyomó többsége (88 %-a) közvetlenül a boszorkány rontásának tulajdonított emberi betegségekről szól, igen kis számban szerepel az állatokat ért kár (5 %), s még alacsonyabb az egyéb jellegű káresetek száma (3 %). Az említett betegségek igen különbözőek, nem sorolhatók egy bizonyos, a boszorkány ártó működésére jellemző tipikus csoportba. Ami leginkább közös bennük, az a betegség hirtelen keletkezése, viszonylag rövid idejű lefolyása, és a halálesetek alacsony száma (mindössze 10 %). Az essexi boszorkányperek rontás-esetei kapcsán Alan Macfarlane is hasonló megfigyelést tett.

19 Érdemes rámutatni, hogy bár a vallásos felfogás Isten büntetéseként, a másik pedig a boszorkány rontásaként magyarázza a betegségeket, a kettő között bizonyos megfelelések is kimutathatók. A gyógyulás érdekében, mindkét elképzelés szerint három fokozatot kell, úgymond, végigjárni: A Praxis Pietatis szerint először mélyreható lelkiismeretvizsgálat szükséges: "Zárold-bé aytódat és visgáld-meg szivedet ... és minden utaidat probáld-meg. Visgállyad szorgalmasan mint edgy főben járó nag" vétket ... mind eddig mig fel nem találod"."*® Azt mondjuk, a boszorkányhit szerint is egyfajta lelkiismeretvizsgálat az első lépés: a kárvallott megkeresi, kit mivel bánthatott meg úgy, hogy az bosszúból rontást küldhetett rá. A tanúvallomásoknak kb. a fele kezdődik azzal, hogy a kárvallott az őt ért bajt a boszorkánnyal való konfliktusából származtatja. Az így elbeszélt összeütközések 90 %-ában a kárvallott a sértő, legtöbbször 14. KOMÁROMI CSIPKÉS György i.m. 4-5. p. 15. SZENTPÉTERI István: Tancz pestise. Debrecen, 1697. OSZK, Kt. RMK1/2.1501. 16. KABAI BODOR Gellért i.m. 23. p. 17. A helyi eseménytörténet és a boszorkányperek kronológiáját részletesen bemutatom: KRISTÓF Ildikó i.m. (sajtó alatt) 18. Jóna Mihályné boszorkánypere, 1730. HBML

IV. A. 1018/d. 1. cs. 1727. dec. 12.- 1728. febr. 2. 19. MACFARLANE, A. i.m. 179-183. p. 20. MEDGYESI Pál i.m. 747-750. p. 61