Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

VII. TÁRSADALMI ELLENÁLLÁSI TECHNIKÁK FORMÁLIS SZERVEZETEK NÉLKÜL - 2. Tóth Ágnes: A bukovinai székelyek beilleszkedési stratégiái Észak-Bácskában 1945 és 1950 között

gazdasági felszerelést ígértek, holott a svábok sorsa sem dőlt el, további összetélepítésük is lehetetlen, s a székelyek beilleszkedése, birtokba helyezése sem történt még meg. Az elkeseredés egyre nőtt, s miután az egyes csoportok csak a másik rovására érvényesíthették saját érdekeiket, szembenállásuk egyre nyersebb, kíméletlenebb lett. Mindhárom községben ugyanazok voltak a gondok, s miután a telepítések a helyi elöljáróságok megkérdezése és javaslatai nélkül történtek, az azzal kapcsolatos hibákat nem tudták orvosolni, sőt sok esetben a legsürgősebb feladatok megoldása is meghaladta a lehetőségeiket. Az egyes telepes csoportok jogorvoslás reményében, s áldatlan helyzetük megszüntetése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Főosztályához fordultak. "Csataljára 1945. augusztus 5én érkezett 80 gyomai telepes család. Azóta itt vagyunk és még mindezideig [1946. február 14. a szerző] nem jutottunk oda, hogy földjuttatásban részesülhettünk volna. Ideérkezésünk idején cirka 140 székely és 40 délvidéki menekült család volt itt. Azóta ezen csoportok létszáma felemelkedett 177 székely és 81 délvidéki családra.'^ Hasonló kéréseket fogalmaztak meg a község székely és délvidéki menekült csoportjának tagjai is. "Kérjük a Népgondozó Hivatal Telepítési Főosztályát, hogy a gyomai telepeseknek Csatalja községből való áttelepítése érdekében sürgősen intézkedni legyen szíves. Kérésünket az alábbiakkal indokoljuk. Több ízben hivatalos megállapítást nyert, hogy Csatalja községben túltelepítés történt. Ugyanis a községben kiosztásra, rendelkezésre álló földterület mintegy 1500 katasztrális holdat tett ki. Ezenkívül 232 katasztrális hold jelöltetett ki tartaléknak. Ezt a területet a múlt évben ki is osztotta a Földigénylő Bizottság, s a juttatóitok birtokleveleit meg is kapták. A munka még a múlt év folyamán ezen a területen teljes erővel meg is indult és a termés betakaríttatott. Ez a terület nagyobb részben a székely telepesek között, s kisebb részben a délvidéki menekültek között osztatott szét. A gyomaiak idetelepítése akkor történt, amikor itt már felesleges terület nem volt. "^

5 Szó szerint ugyanezeket a gondokat panaszolták a Garára 1945. július 6-án beköltöztetett gyomai telepesek, s nem jobb a helyzet Vaskúton sem, ahol a közigazgatási dolgozók munkaidejének 90 %-át az újonnan érkezett telepesek problémái, valamint á jóvátétellel kapcsolatos munkák foglalták le.

16 A sváb lakosság kitelepítésének előkészítéséről 1946 nyarától kezdődően további időszakra elodázódott a már így is eléggé rendezetlen, s elmérgesedett érdekellentétek megoldása. A községekben az Áttelepítési Kormánybiztosság különböző csoportjai dolgoztak, akik a helyi viszonyok ismerete nélkül, csupán a kapott feladatok mielőbbi végrehajtására törekedtek. Az egyes telepes csoportok valamiféle végső elhelyezésére, birtokba helyezésére 1946 novembere után kerülhetett sor, amikor már mindhárom községből megtörtént a német nemzetiségű lakosság egy részének kitelepítése. Ez azonban csak a legszükségesebb technikai feltételeket biztosította a letelepedéshez, s hogy mennyire nem jelentett megoldást, azt a Bács-Bodrog vármegyei Földhivatal 1947 februárjában kelt jelentése is jól tükrözi. Az Országos Földhivatalnak küldött jelentésből kiderül ugyanis, hogy a vármegye birtokrendezési ügyei még mindig ziláltak. Hozzájárult ehhez, hogy a németek kitelepítése még mindig nem fejeződött be, sőt újabb hullám csak március, illetve április hónapban indult újra, s így a telepesek felülvizsgálatát, s a nem igényjogosultak kimozdítását is csak akkor lehetett végrehajtani. Továbbra is észlelhető a telepes túlzsúfoltság Bácsalmáson, Csatalján "ahová a Népgondozó Hivatal 1945 augusztusában olyan telepes tömeget zúdított, hogy onnan a telepesekből több családot át kellene telepíteni a földhiány miatt... További túlzsúfoltság észlelhető Vaskút, 14. UMKL. Földművelésügyi Min. Telepítési Főosztály 100134/1946, ikt. sz. 15.U.O. 46. UMKL. Földművelésügyi Min. Telepítési Főosztály 100865/1946. ikt. sz,; BKML. Vaskút község kig. iratai 1186/1946. ikt. sz. 368