Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 1. N. Kiss István: Konfliktusok a kuruc hadseregben (1703–1711)

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. N. Kiss István KONFLIKTUSOK A KURUC HADSEREGBEN (1703-1711) A kuruc hadseregnek Rákóczi államában (1703-11) nemcsak katonai értelemben, de a termelés, az adózás és a társadalompolitika terén is központi jelentősége volt. Rákóczi államát a szabadságharc hívta életre, így alapvető célja volt és maradt végig a haderő fenntartása, ami a függetlenség és a szabadság kivívásának eszközét biztosította.* Adózásában Rákóczi a nemzettől még annál is jóval nagyobb áldozatot követelt meg, mint amit az a török elleni felszabadító háborúkban fizetett.

2 Az a körülmény, hogy a kuruc kormányzat az adó 60 %-át természetben szedte, jelentősen csökkentette a kialakult infláció nyomását. Az un. dica-adó, amelyet az 1707:6. te. vezetett be, általános jövedelemadót jelentett. Alapegysége a dica 30 forint értékű és rezsinélküli tiszta jövedelmet jelentett.

3 Hivatalosan "dicalis consriptío"-nak nevezték és a népesség - azaz a nemesség, a papság, a polgárság és a parasztság - egészére kiterjedt. Összesítve, a Rákóczi-állam központi területén, mintegy 97 ezer km

2-en, ahol jól működött az adminisztráció, ezt az adót, kb 1,1 millió lakos fizette.

4 Az összjövedelem társadalmi osztályok szerint a következőképpen tagolódott:

5 1.020 millió dicából a nemességre 18,2 % a parasztságra 68,2 % a harcos rendre (hajdúk, kunok, jászok) 2,8 % a városi polgárságra 10,8 % jutott. A nemzeti ügyért vívott felszabadító háború háromszoros adóteherrel nehezedett az egész társadalomra és a nemességnek elvi adómentessége ellenére is, részt kellett vennie a 1.

1. N. KISS: Die Rolle der Wiríschaftsbasis für Krieg und Kriegskunst in Ostmitteleuropa am Beispiel Ungarns im 17. Jahrhundert. In: Krieg, Militärausgaben und wirtschaftlicher Wandel. Ed. O. PICKL Graz, 1980. 51. p. 2. Rákóczi államának költségvetése az alábbiak szerint tagozódott: francia segély 0,313 millió Ft pénzbevétel 0,496 millió Ft udvartartási adó 0,270 millió Ft dica (természeti adó + készpénz) 7.495 millió Ft 8,574 millió Ft N. KISS L: A szabadságharc államának jövedelmei. In: Európa és a Rákóczi szabadságharc. Ed. BENDA K. 1980. 201. p. 3. Az 1707. évi magyarországi kurzus szerint 30 forint számítási pénz = kb. 178 tallér, vagy egy pár hízott ökör ára. 4.

1. N. KISS: La population du Royaume de Hongrie de 1550 á 1707. Cahiers de í'histoire (Lyon) 1979. 3-16. p. 5. N. KISS István: Az 1707. évi Rákóczi-féle dicalis conseriptio. In: Rákóczi tanulmányok. Budapest, 1980. 87101. p.