Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 4. Kristóf Ildikó: Közösségi konfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben

Számtalan variáció létezett, amellyel a kárvallott a boszorkányhoz való viszonyát leírhatta: pl. szomszédom bába és gyógyító^, szomszédom a bába lánya, gyógyító, parázna és gyermekvesztő,53 lakóm bigámista, és az utcába újonnan költözött^, lakóm parázna és gyógyitoSi, szomszédom házasságtörő, istenkáromló, részeges, gyógyító, az utcába újonnan költözött és jobbmódú is nálam,56 szomszédom a városba újonnan költözött, részeges, házasságtörő és jobbmódú nálam.57 Feltűnő, hogy a családi-rokoni-szeretői viszonylat igen kis számban van itt jelen; jóval kevesebben mondhatták volna, hogy feleségem gyógyító és házasságtörő,S8 anyám egyben a szomszédom, részeges és házasságtörtő,59 szeretőm gyógyító, részeges és házasságtörtő.60 Valószínű, hogy az egymás mellett élés ilyen sűrű viszonyrendszeréből adódó komplex problémákra - egy bizonyos réteg számára - a vallás balszerencse-magyarázata nem volt kielégítő. A boszorkányhit azzal, hogy a bajok okát nem egy távollevő, felfoghatatlan isteni hatalom nehezen érthető ítéletében, hanem egy közeli, valóságos személy megmagyarázható rossz szándékában kereste, alkalmazhatóbbnak vélt értelmezési alternatívát nyújtott e réteg mindennapi konfliktusaira: mintegy 'feszültséglevezető szelepként" funkcionált.

61 Amikor 1737-ben abbamaradt a városi pereskedés, nem a jelzett problémák oldódtak meg egycsapásra, de nem is boszorkányokba vetett hit tűnt el. A bírósági eljárás az 1720-as évektől mind körültekintőbbé és aprólékosabbá vált, s a corpus deücti egyre hangsúlyosabb követelésének a rontás-elbeszélések, a "more verborum, hon rerum" - bizonyság, úgy tűnik, egyre kevésbé felelt meg. A boszorkányok kártételeiben a bíróság azonban továbbra sem kételkedett - úgy gondolom, inkább az az álláspont diadalmaskodhatott, amelyet pl. 1715ben Budaházi Ferenc védőügyvéd képviselt; a "titkon cselekedett", azaz bizonyíthatatlan boszorkányság már csak a vádlott lelkiismeretére tartozik, annak pedig nem a magisztrátus, hanem "az Ur Isten az bírája" fii Rövidítések HBML = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen HBMLf = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai (Debrecen) OSZK, Kt. = Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár, Budapest TtREL = A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen 52. Nagy Jánosné boszorkánypere (1693.) KOMÁROMY A. i.m. CXXXVffl. 162-168. p. 53. Nagy Kata boszorkánypere (1693.) KOMÁROMY A. i.m. CXXXIX. 168-170. p. 54. Horváth Istvánné boszorkánypere (1694.) KOMÁROMY A. ün. CXLL 173-175. p. 55. Szabó Kata boszorkánypere (1718.) HBML IV. A. 1018/d. 1. 56. Jóna Mihályné boszorkányperc (1730.) HBML IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 8. 57. Rácz Mártonná boszorkánypere (1725.) HBML IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 5. 58. Jóna Mihályné boszorkánypere (1730.) HBML IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 8. 59. Rácz Mártonná boszorkánypere (1725.) HBML IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 5. 60. Jóna Mihályné boszorkánypere (1735.) HBML IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 5. 61. Pl. DEMOS, J. P. i.m. 304. p. 62. Budaházi Ferenc volt 1725-ben pl. Rácz Mártonná védőügyvédje: HBML IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 5. 66