Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 5. Bátori Ingrid: Boszorkányüldözés és társadalmi konfliktusok egy Rajna-vidéki kisváros Rhens példáján a 17. században

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Bátori Ingrid BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS ÉS TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK EGY RAJNA-VIDÉKI KISVÁROS, RHENS PÉLDÁJÁN A 17. SZÁZADBAN 1 1. A persorozat kezdete 1628. október 22-én Landgraf Georg von Hessen-Darmstadt kérvényt kapott. A kér­vény Rhensből, egy kis városból a Rajna bal partjáról jött, amely tulajdonképpen a katolikus Kölni választó fejedelemséghez tartozott, de már majd 200 év óta a közben evangélikussá vált Hessennek volt elzálogosítva. 2 A levelet a Schultheiß (bíró), Schöffen (esküdtek), a pol­gármester, a tanács és az egész rhensi község írta alá. így tehát mind a felsőbbség, mind pedig a polgárság nevében íródott. A kérvény azt a sürgető kérést tartalmazta, hogy a község, mint a szomszédos területeken ez már régóta szokásos volt, kapja meg a jogot, hogy a kuruzslókat üldözhesse. 3 A hesseni fejedelem nem volt elvi ellensége a boszorkányok bírósági üldözésének. Csak azt a feltételt szabta, hogy a község az eljárás költségeit viselje, ha ezeket a vádlottak vagyo­nából fedezni nem lehetne. Ám Rhens, melynek polgárai főleg szőlőtermesztésből éltek, e feltételt nem tudta minden további nélkül teljesíteni. A tanács ezért elrendelte, hogy minden polgár "Hexengeld"-et (boszorkánypénzt) fizessen. Ez ellen a különadó ellen, úgy tűnik, a községben egyesek ellenállást fejtettek ki. Ennek ellenére az összeget pár héten belül beszedték. így kész volt a Landgrófság kormánya, hogy küldjön egy ügyészt Rhens-be a boszorkányperek lebonyolítására. Mint korábban más területeken is, Rhens-ben is bizottságot alakítottak a boszorkányok megtalálására és leleplezésére. Négy tekintélyes polgár tartozott a bizottságba, de sem es­küdt, sem tanácsos nem volt köztük. 1. Ezt az előadást a Hajnal István Kör Kollokviumán Salgótarjánban 1989. június 15-én tartottam. Köszönöm a Kör vezetőjének, Dr. Bácskai Verának, kedves meghívását. A dolgozat magyarra való fordításához nyújtott segítségért köszönetet mondok Dr. Vári Andrásnak és a férjemnek Prof. Dr. Bátori Istvánnak. Tanul­mányaim "Die Rhenser Hexenprozesse der Jahre 1628 bis 1630" in: Landeskundliche Vterteljahrsblätter 33 (1987) S. 135-155 és a "Schultheiß und Hexenausschuß in Rhens 1628-1632. Zum Ende einer Prozeßserie", amely a közel jövőben jelenik meg egy gyűjteményes kötetben Trierben, tartalmaznak részletesebb elemzést a rhensi boszorkányüldözése król. 2. Eredetileg a Katzenelnbogen Gróf családnak a birtokában volt, akitől a hesseni Landgrófok a birtokot 1479­ben örökölték. { ' 3. A rhensi boszorkányperek iratai Koblenzben a Landeshauptarchivban vannak: Bestand Nr. 27 és 612 (Katzenelnbogen és Andernach).

Next

/
Oldalképek
Tartalom