Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 2. Tóth István György: A törvényes és törvénytelen szerelem konfliktusai a 18. századi magyar falvakban

betartására kényszerítse. Ő ugyanis, amikor megkörnyékezte a leányt, "fogadta állhatatosan, hogy elvesz feleségül, és ha az attyja egybenkelésünket ellenzené, kész lesz elhagyni az atyja házát is érettem" - mondta a fiú több tanú előtt.i Ha özvegy volt a gazda, házasság reményében engedett a szolgáló az általában jóval idősebb és gazdagabb férfi vágyának. Néha az is elég volt, ha csak remélte, hogy csábítója nemsokára megözvegyül. A neszmélyi molnár 1738-ban azzal az ígérettel "ejthette el" szol­gálóját, hogy úgymond, "ne félj, mert majd meghal a vénasszon (azaz felesége) és tégedet elveszlek"? Némely, mindenre elszánt szolgáló az öreg gazdával és nőtlen fiával egyaránt hált, remélve, hogy az apa a botrányt elsimítandó, hozzáadja a várandós lányt a fiához. A Pozsony megyei Hegy faluban lakott a két Horváth István, apa és fia. Szolgálójuk, Maris felháborodott ártatlanságában ilyen kérvényt nyújtott be az úriszékhez: Jóllehet hal­lotta, hogyan jártak a háznál a korábbi szolgálók, de mégis elszegődött oda. Most aztán "szépen elűztek házoktúl, szüzességemet elvették, apja fiastul felcsináltak. ... Elsőbben az öreg csalogatott, hogy legyek engedelmes", mindenféle ajándékot ígért. "Ehol oly vénember, nem hogy oktatást adott volna a jóra, hanem szüzességemtűi megfosztott". "Mondottam vala néki, hogy vetessen el a fiával - javasolta a teherbeejtett lány - azt nem ígérte", sőt ha a fia fe­leségül venné, közös koldustarisznyát köthetnek, fenyegetődzött. "A fia, hogy hozzám adta magát, egyszer-kétszer eltaszítottam magamtűi, harmadszor, midőn aludtam volna, hegyemben dűlt, megnyomott, meg kellett lenni. ... Azt gondoltam, hogy elvesz. így éltek apja fiastul, már most hová menjek" - kesereg a becsapott szolgálólány.3 Érthető, ha a többség, a gátlástalan, a cselédlányok testét tulajdonának tekintő parasztgazdák mellett megtaláljuk az óvatosakat is. Az egyik hódmezővásárhelyi gazdát hiába kérték, fogadja fel szállásra Zsíros Ilonát. "Bizony nem fogadom én - felelte - mert ha valakivel felcsináltatja magát, reám fogja mondani." Félelme nem volt alaptalan: a katonákkal szoros barátságot ápoló Ilona felbiztatott egy özvegyasszonyt, holtig eltartja, csak vallja azt, hogy az ajtó hasadékán át látta a gazdával csókolódzni.4 Ahogy a szolgálókat gazdáik, úgy - bár ritkábban - a fiatal szolgalegényeket közép­korú, sokszor özvegyi sorban élő gazdaasszonyaik vették rá a bűnre, erre még idézek példát. A legfontosabb másik rizikócsoportot a katonák és feleségeik jelentették. Tekintsünk most el a regimentekhez csapódott nőktől, akik mintegy prostituáltakként követték évekig a hadakat. Az egyik ilyen asszonynak minden gyereke más fegyvernembeli katonától született, mások csak akkor tértek vissza az "impériumból" szülőfalujukba, amikor a szifilisztől teljesen elnyomorodtak.5 Itt azonban csak a falvakba bekerült, illetve onnan elkerült katonákkal foglalkozom. Laktanyák híján a katonákat parasztcsaládokhoz szállásolták el. Ez azt jelentette, hogy a parasztasszonnyal egy fedél alatt élt egy fiatal férfi, és ha házassága boldogtalan volt, könnyen összeállt a kvártélyos katonával. A hadsereg azonban nemcsak idegeneket hozott a falvakba, de el is vitte a falusi* férfiak egy részét. A 18. századi magyar faluban a legtragikusabb sors alighanem a katonafeleségeknek ju­tott. Az úriszéki perekből sok asszonyt ismerünk meg, akik rövid, néha pár havi vagy éppen pár heti házasság után maradtak egyedül. Csellel vagy erőszakkal besorozták férjüket, hogy azután évtizedekig Európa távoli országaiban szolgálják a dinasztiát. A magukra maradt, 1. Magyar Országos Levéltár (MOL) Filmtár 16856. tekercs Protocollum malefactorum, Nagykőrös. 2. MOL P 707 Zichy es. lt. 449. es. L. 521. Fasc. 280. No. 6. 1738. dec. 22. 3. Statny Ustredny Archiv, Bratislava, Arch, famíliáé Pálffy Panská stolica Arm. II. Lad. 9. Fasc. 2. No. 52. 4. Csongrád Megyei Levéltár Szentesi fióklevéltára. Károlyi cs. lt. Úriszék, a. 32.1766. okt. 28. 5. Státny Oblastny Archiv, Kosice, Abauj, Inquisitiones Fasc. V. No. 42., Torna, Benevola examina 406. krabic, 1768. nov. 17., Státny Oblastny Archiv, Banská Bystrica, Gömör, Proc, magistr. Fasc. XII. No. 525. MOL Filmtár 6871. tekercs Sopron, Acta criminalia No. 458. Fasc. I. No. 3. 46 .'..,,- ­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom