Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 6. Szulovszky János: Presztizs és propaganda, avagy a folklór mint konfliktusoldó eszköz
Ha ezt a fejtegetést elfogadjuk, akkor is nyitva marad a kérdés: miért szerencséthozó a kéményseprő, illetve a szénégető? Ahogy az újabb mezőgazdasági eszközökhöz a régiekről, 21 úgy a kéményseprő alakjához is a már meglévő hiedelmekből tapadhattak hiedelem-motívumok. A magyar néphitben is ismert a fekete defenzív varázsereje.22 A kémény a lakóház kiemelt, kultikus helye,23 a korom a "szent tűz" lerakódása. Számos hiedelem fűződik a seprűhöz24 és a létrához,25 a jellegzetes attribútumokhoz. Külszi'ne, valamint az ördög feketeségének képzete révén a kéményseprő figurája kontantinálódott az ördöggel.26 A gyermekijesztőkben ezt gyakran meg is fogalmazzák: "ha rossz leszel, elvisz a kéményseprő, az ördög bácsi", mondták a gyerekeknek.27 A magyar hiedelemvilágban az ördögképzet rendkívül heterogén, egyaránt előfordul negatív, illetve pozitív szerepben, bár az utóbbinál ez általában valamilyen feltételhez kötött.28 Bár általánosan elterjedt az a hit, hogy a kéményseprővel való találkozás szerencsét jelent, különösén újév napján, ám ez korántsem kizárólagos. Mint negatív előjel Szendrey Ákos - Szendrey Zsigmond mindmáig kéziratban lévő Babonaszótárában egy esetben sejlik fel: a "Jászságban rövidesen veszedelem éri azt, aki kéményseprővel álmodik"?** Elkerülte figyelmüket Székely Leo múltszázadvégi gömöri közlése, miszerint kéményseprővel találkozni szerencsétlenséget jelez 30 Debrecenben napjainkban is lehet ilyen vélelemre akadni.3i Szalatnán (Baranya megye) ha kéményseprőt látnak, a jobb kéz középső ujját a mutatóújjra teszik keresztbe, hogy el ne vigye a szerencséjüket. Ha egy gyerekcsoportban volt egy szemfülesebb, odaszaladt a kéményseprőhöz, rácsapott annak hátára, és azt mondta társainak: "leütöttem a szerencséteket"?* Hogy ezeknél az adatoknál nem szövegromlásról van szó, megerősítette recens gömöri gyűjtésem, mely során többek között a következő vélekedésre akadtam: "Kéményseprővel találkozni szerencsétlenség. Ha meglátom, megfogom a gombot, mert elviszi a szerencsém". "Jaj vele találkozni nagy szerencsétlenség mert olyan mint az ördög!" Amikor rákérdeztem, és újév napján is szerencsétlenséget jelez a velük való találkozás, azt a választ kaptam: "nem, akkorszerencsét''33 Nem elég csupán a kéményseprő jellemzőit (megjelenését, eszközeit) és az azokhoz tapadó hiedelmeket megnézni ahhoz, hogy magyarázatot tudjunk adni a kéményseprőhöz 21. ÚJVARY Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. (Műveltség és hagyomány, XI.) Debrecen, 1969.188. p. 22. Ld. pl. ERDÉLYI Zsuzsannna: Adatok a magyar népköltészet szerelmi szimbolikájához. Ethnographia, LXXII. 1961.588-589. p. 23. V.o. BARTHA ELEK: Házkultusz. A ház a magyar folklórban. (Studia folkloristica et ethnographica 14^) Debrecen, 1984. 24. Ld. pl. SZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond: Babonaszótár. é.i* 1919. (Kézirat, az MTA Néprajzi Kutató Csoport kézirattárában.) 25. SWZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond i.m. 1392. 26. Napjaink csokoládé-krampusza is gyakran szarvas-patás kéményseprőt mintáz. 27. S. gy., Putnok. - Szuhafőn a közel egykorúak így évődtek a kéményseprővel: "Hé, mi újság a pokolba?" Mire jött a válasz: "Anyád baszik, a sarokba!" S. gy. 28. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp., 1981. 98-99. p.; ROSKOFF, G.: Geschichte des Teufels 1-2., Leipzig, 1869.; ÁKOS Károly: Az ördög. Bp., 1964. 29. SZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond i.m. 1089. 30. SZÉKELY Leo: Gömörmegyei babonák. Ethnographia, VII. 1986. 374-379. p. 31. Velényi Rudolf szíves baráti közlése. 32. S. gy. 33. S. gy. 314 !
