Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között
városokban, 1910-ben már 66,8 %, 1930-ban pedig már 72,9 %. Az 1920. évi numerus clausus azt célozta, hogy mesterségesen korlátozzák a zsidók térhódítását az értelmiségi pályákon. Az egyetemek jórészén uralkodó antiszemita légkör még csak tovább fokozta a törvénnyel biztosított korlátozások hatását. De ezek egyikének sem sikerült csökkentenie a zsidóság középiskolák iránti igényét. A beiskolázási arány, mint láthattuk, a két világháború között példátlan szintre emelkedett. A magyar zsidóság történeti, szociológiai vizsgálatának egyik kiváló szakértője, Karády Viktor szerint a "Zsidók, bár általában jelentős mértékben* túlreprezentáltak a klasszikus középiskola minden típusában, - általában azokat az iskolatípusokat részesítették előnyben - így reáliskolát, később a reálgimnáziumot, ahol a modem tárgyak kiemelt hangsúlyt kaptak a klasszikus tárgyak helyett."^ Kétségtelen, hogy a reáliskolákban, illetőleg a gimnáziumokban német és más nyugati nyelvek oktatása (a latin és görög helyett) a magasszintű matematikaoktatás, az egyetemek természettudományi fakultásai felé is jó ajánlást jelentettek, illetve a gyorsírás tanítás az üzleti pályára készülők számára is hasznos volt. Az adatok arra utalnak, hogy a zsidóság valóban preferálta a középiskola modernebb formáit. Az adatokat részletessebben tanulmányozva azonban egy időben változó és sokrétű stratégia figyelhető meg a zsidóság iskolatípus választásában. Az 1880-as évek végén, 1890-es évek elején még mintegy másfélszer többen tanultak reáliskolákban, mint gimnáziumokban, azonban a gimnáziumokban tanulók aránya fokozatosan növekedett. A harmincas évek közepén a gimnáziumokban tanuló fiúk száma nem sokkal maradt el a reálgimnáziumokban tanulókétól a gimnáziumban tanuló leányok száma pedig több volt, mint a reálgimnáziumokba járóké. Az viszont tény, hogy az elitképzést nyújtó reálgimnáziumokban 50-60 % volt az izraelita vallásúak aránya. így például az 1933/34-es tanévben a Berzsenyi reálgimnáziumban 63,6 %, a Bolyaiban pedig 59 % volt a zsidók aránya.29 Az 1890-es évekig a polgári iskolára is erőteljesen épített a zsidóság, gazdasági-társadalmi pozíciójának javításában. A tanulók mintegy 40 %-át tették ki és egy kisebb részük a középiskolákban tanult tovább, nagy részük pedig a felsőkereskedelmi iskolát választotta. Később, ahogy a zsidóság gazdaságilag jobban megerősödött, illetve az értelmiség aránya nőtt, úgy orientálódtak egyre jobban a középiskolák felé. De a zsidóság kispolgári és munkás rétegei számára a polgári iskola a harmincas években is fontos társadalmi poziciót megőrző, illetve javító intézmény maradt, hiszen a harmincas években az ipari és kereskedelmi tanonciskolákban a négy polgári szinte már előfeltétellé vált, ahhoz hogy valaki valamelyik kvalifikált szakmát kitanulhasson. Az izraelita vallású tanulók aránya Budapesten a különböző középfokú intézményekben (%-ban)30 Tanév Polgári Reáliskola, Gimnázium « iskola reálgimnázium 1889/90 39,1 45,1 28,2 1892/93 40,1 46,8 30,1 1894/95 39,4 47,5 32,0 28. KARÁDY Victor. Jewish over-schooling in Hungary: its sociological dimensions, /kézirat/ 13. p. 29. KARÁDY Victor. Jewish Enrollment Patterns ... 234. p. 30. Az iskolai értesítőkönyvek adatai alapján. 266
