Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között
elvégzése biztosította a középosztály alsó rétegeibe való bejutást. Az első világháború után a középiskolai érettségi társadalmi előnyei az erősödő antiszemitizmus légkörében csökkentek. Az első világháború után pedig az egyharmadára zsugorodó országterületre, s így Budapestre is nagyszámban áramlottak be diplomások és ez csak fokozta az értelmiség elhelyezkedési nehézségeit. Majd az 1929-33-as válság újra felduzzasztottá az állástalan diplomások számát. 1934-ben a frissen végzett orvosok 30 %-a, a fiatal mérnököknek 55,2 %-a munkanélküli volt. A korspecifíkus középiskolai beiskolázási arányok Budapesten és vidéken a zsidók és nem zsidók között (1900-1941)27 A középiskolások aránya A középiskolát végzetIdőszakok Vallásközpontok a 10-18 évesek között tek aránya a 18 évet Vallásközpontok Budapesten Vidéken betöltöttek között 1880zsidók 11,9 -1881 nem zsidók 6,5* 1890N zsidók 10,0 -1891 nem zsidók 6,0 1900zsidók 13,1 8,2 4,5 -1901 nem zsidók 6,0 1,6 0,85 1910zsidók 13,9 8,5 6,2 -1911 nem zsidók 6,2 1,9 1,1 1920zsidók 24,2 18,1 10,8 -1921 nem zsidók 12,1 2,35 1,9 1930zsidók 25,6 21,6 15,5 -1931 nem zsidók 15,0 4,1 2,9 1940zsidók 25,9 23,8 16,3 -1941 nem zsidók 17.2 5.0 4.4 x = Ekkor a nem zsidók között a katolikusokat, a kálvinistákat és az evangélikusokat vette figyelembe Karády Viktor. A 10-18 év közöttiek adatait elemezve szembetűnő volt, hogy az 1881-es tanévben a 1018 év közötti budapesti zsidók 11,9 %-a járt középiskolába, a nem-zsidók ezt a beiskolázási arányt csak az 1920-as évekre érték el. A főváros és az ország egésze közötti különbségeket jól jelzi, hogy a nem-zsidó korosztály beiskolázási szintje lényegesen elmaradt a fővárositól, s 1900/1901-es tanévben kevesebb mint egynegyede volt a fővárosi szintnek. Ugyanakkor a fővárosi és vidéki zsidók iskolázottsági szintje közötti különbség kisebb volt, mint a nem zsidók esetében, sőt míg a nem zsidók közötti beiskolázási arány-különbség 1900-1941 között végig több mint háromszoros volt a főváros javára, addig a budapesti és vidéki zsidók között a beiskolázási különbségek fokozatosan csökkentek. 1930-ban Budapesten minden negyedik, vidéken minden ötödik középiskolás korosztályba tartozó zsidó középiskolába járt. A fővárosiak és vidékiek beiskolázottsági szintjében mutatkozó különbség fokozatos csökkenése összefüggött a zsidóságnak az országosnál jóval magasabb és folyton növekvő urbanizáltságával. 1869-ben a zsidók 29,5 %-a lakott törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú 27. KARÁDY Victor. Jewish Enrollment Patterns in Classical Secondary Education in Old Regime and Irtterwar Hungary, in Jonathan Frankéi, ed., Studies in Contemporary Jewry /Bloomington, 1984/ 235. p. 265
