Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között

az elemi iskola negyedik osztálya jelentetne az alapvető elágazási pontot. Innen a négy-, illetve hatosztályos polgári, illetve a nyolcosztályos középiskola és az itt szerzett érettségi biztosította a társadalmi mobilitás lehetőségét, az utóbbi esetben konkrétan a belépő jegyet az egyetemekre. Budapest népességszáma 1873 után dinamikusan bővült és a bevándorlók között még hosszú ideig jelentős szerepet játszanak a német anyanyelvűek. 1873-ban a népiskolákban 18.237 magyar mellett 10.340 német anyanyelvű tanuló található, s majdnem eléri az ezret az egyéb nemzetiségek aránya.2 Épp ezért a város iskolapolitikájában már az 1860-as évektől egészen a századfordulóig kiemelt szerepet játszott az elemi oktatási rendszer^ mint a magyarosítás, az asszimiláció egyik alapvető eszköze. Az iskolarendszer mennyiségi és minőségi fejlesztése a rohamosan növekvő népesség mellett jelentős beruházásokat igényelt. Az állam 1883-ban költségvetésének egy százalékát költötte a közoktatásra, a főváros viszont 15 %-ot és. ez az arány a századfordulóra már 23 %-ra emelkedett. Érdekes összehasonlítás, hogy ebben az időszakban Bécsben 14,2 %, Berlinben pedig csak 9,8 %-os ez az arány A , Budapest oktatási rendszere nem csupán a magasabb szintű képzést nyújtó iskolák jelentősebb szerepében különbözött a vidéktől, hanem abban is, hogy a fővárosban az elemi iskolára előkészítő óvodák szerepe már á századforduló után is jelentőssé vált. 1911/12-ben az állam mintegy kétmillió koronát költött óvodákra, Budapest viszont közel egymillió koronát. Budapest óvodáskorú gyermekeinek 29,2 %-a jár óvodába. Meglepő, hogy Bécs városa csupán 13 óvodát tartott fenn és ezekre a budapestieknek alig több mint egyötödét költötte. 1911/12-ben az elemi iskolákban már majdnem 100 %-os beiskolázás jellemző, s a fiúk 93 %-a, a lányok 89 %-a végzi el az elemi iskola négy osztályát. Az oktatás csaknem 100 %ban ingyenes és a tanulók 38 %-a kapott ingyen tankönyvet, 14,3 %-a számára a főváros biztosította a napközi ellátást is.4 Ezek az adatok is jelzik, hogy Budapesten az oktatás-alsó szintje, de nemcsak ez, á nyugat-európai színvonalat elérte. 1911/12-ben Budapest 17 milliónál valamivel több koronát költött iskoláira, amely 23,1 %-os költségvetési arányt jelent. Összességében a 701 oktatási intézmény közül a főváros 502-t, azaz az ilyen jellegű intézmények 71,6 %-át tartotta fenn. A 218 elemi iskolából 171 községi, vagyis abszolút többségű, és emellett 5 állami és 26 felekezeti, 4 egyesületi és 12 magániskola működött.

5 Az elemi oktatás szinte általánossá válása jelentősen csökkentette az analfabéták számát. Budán 1869-ben a lakosságnak még 40,1 %-a, Pesten 35,7 %-a analfabéta volt. Ez a szám 1910-re a fővárosban 15,5 %-ra apadt. Országosan viszont még ekkor is több mint 30 % az analfabéták aránya.ó 1911/12-ben az elemi iskolákban a magyar anyanyelvűek aránya mintegy 90%, vagyis nagyobb mint a magyarság aránya a fővárosi népességen belül, mely ekkor 85,9 % volt. A magyar származású, magyar anyanyelvű tanulók aránya úgy növekszik, ahogy egyre feljebb kerülünk az iskolatípusok hierarchiájában. Az iparos és kereskedő tanonciskolákban a fiú tanulók között a magyarok aránya majdnem ugyanannyi mint az elemi iskolákban. (90,2 %). A középiskolákban a fiú tanulók között 97,5 % a magyar anyanyelvűek aránya.

7 2. BÓJA Gergely. Jelentés a budapesti tankerület népoktatási állapotáról az 1873-ik évben. Bp., c.n, 26. p. 3. ILLYEFALVY I. Lajos: A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években. (Public education in Budapest in the years before the First World War) Statisztikai Közlemények. 71/3! (1935) 26. p. 4. TOKECZKY László: Társadalmi gazdasági fejlődés és oktatás Budapesten. In: Az oktatás távlati fejlesztése Budapesten. /Szerk.: Tamás KOZMA/ Oktatáskutató Intézet, 1988. 69-71. p, 5. ILLYEFALVY I. Lajos: A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években ... 24. p. 6. HAVAS István: Budapest községi oktatásügyének vázlatos története, Budapest székesfővárosi községi iskolák évkönyve 1912/13-as iskolai évről. 48. p. 7. ILLYEFALVY I. Lajos: A közoktatás Budapesten ... 9., 39. és 45; p. 254