Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 5. Marjanucz László: A zsidó-keresztény vegyesházasság Szegeden a századfordulón
RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Marjanucz László A ZSIDÓ-KERESZTÉNY VEGYESHÁZASSÁG SZEGEDEN A SZÁZADFORDULÓN 1894-ben a parlament recepciós vitájában Papp Géza, a javaslat előadója azzal érvelt az elfogadás mellett, hogy a zsidóság a legalkalmasabb és leghasznosabb a magyarral való egybeolvadásra. A polgári házasságról szóló törvény aztán az izraelita hitfelekezethez tartozók számára előzetes vallásvállás nélkül is lehetővé tette a vegyesházasságot. De miért is válhatott konfliktusforrásává a vegyesházasság, hisz történetileg és szociológiailag a vegyesházasság a keresztények és zsidók közötti társadalmi távolság csökkentését jelentette, s ezáltal joggal tekinthető a sikeres asszimiláció jelének, s mint ilyen feltétlen konfliktusoldó szerepet játszott. Csakhogy a vegyesházasság egyéni, családi asszimilációs csatorna, amely a partnerek sikeres integrálása mellett felvetette a beolvadás egyéb gazdasági, társadalmi szempontjait is, s így minden jogi és nemzeti azonosság, vallási egyenjogúság ellenére továbbéltek és változtak a keresztények és zsidók közötti társadalmi ellentélek. Rövid referátumunkban Szeged századfordulós vegycsházassági piacát elemezzük különböző demográfiai és szociológiai szempontokból a korabeli sajtó, valamint állami anyakönyvek alapján. Szeged legolvasottabb napilapja, a Szegedi Napló idevágó hírei 1895ben meg elsősorban névmagyarosításokról tudósítottak, de több esetben szóllak arról is, hogy keresztény-zsidó jegyespárok várnak a polgári házasság életbe léptetésére. Minden esetre a recepció márciusi főrendiházi megbuktatásakor a lap szenvedélyes hangvétellel cikkezett a liberalizmus bukásáról, figyelmeztetve arra, hogy a zsidó recepció elutasítása tulajdonképp a testvérré fogadás, az egyenjogúság elvetését jelentette. Ez a politikai természetű vereség sajátos konfliktuskezelésre késztelte a szegedi zsidóságot. Magyar hazafiságának arányos redukciója helyett Rózsa Izsó hitközségi elnök az elszenvedett keserűség ellenére a haza iránti kötelesség még odaadóbb teljesítésére sarkallt. A beolvadási szándék valószínűleg egyedi, szélsőségesen demonstratív megnyilatkozásának tarthatjuk Kohn Ábrahám vállalkozását, aki az egyik katolikus templom közelében nyitotta meg "Katolikus legényékhez" címzett kocsmáját. Sikeres üzleti vállalkozás nem lehetett, mert heteken belül kénytelen volt becsukni boltját. Ugyanakkor a szomszédos Szabadkán Geiger Mór kereskedőt kiközösítéssel fenyegették meg a hitközségben, mert a gyűlés tárgyalási és jegyzőkönyvi nyelvéül a magyart javasolta a német helyett. » A vallásszabadság törvénybe iktatása után a szegedi hitközség több tanácskozáson vitatta meg a vele kialakítandó viszonyát. Low Immánuel kihangsúlyozta a vallási kötődés fontosságát, hisz - állította - a zsidóság ma sem bír élni a liberalizmus áldásával, még ma sem meri önérzetesen felemelni a fejét. Lichtenberger Mór szerint helyesebb lenne, ha senki nem kötődne az egyházhoz, vagy legalább is megszűnne az az anliliberális gyakorlat, hogy adminisztratív intézkedéssekkel gondoskodnak a vallás dolgairól. Végeredményben a szegedi hitközség pozitívan foglalt állást a vegyesházasságok ügyében. Az október 25-i országos rabbigyűlésen, ahol többen a keresztények és zsidók között kötött házasság megáldása ellen
