Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 3. Horváth József: A győri végrendelkezők családi konfliktusai a 17. század első felében

miatt várható. Az 1635-ben testáló Barbel Kristóf pl. - akinek csak az "Also Austriay Orszagh hazánál" van 2 tételben 13 és fél ezer rénes forintot kitevő több éves kintlevősége a kamatokon kívül - így mondja el ezt: "... akarwan azokaert enys holtom Után io rendelést hadny, es az veszekedestis s egyenetlenségen el tauoztatny, á mely giakorta az Uilaghy el múlandó jokert ßokott tamadny"^ De említhetjük pl. az 1622-ben lényegesen kisebb, átlagosnak mondható vagyonról rendelkező Sos Bálintnét, aki céljaként említi: "Az en maradekimat giermekemet es Unokámat tob attiamfiaiual egiut bekeseges chendes es niugodalmas alapatatban hagjhassam ...".n A konfliktus elkerüléséhez persze mindenképpen kellett az is, hogy a testáló rendelkezései egyértelműek legyenek. Ez az esetek döntő többségében így is volt, de előfordul néhány példa az ellenkezőjére is. Közülük Szabó György esetét idézzük, akinek testamentumát az érintettek - ki nem igazodván annak rendelésein - a város elé vitték, ahol annak átolvasása után azt a döntést hozták, "Hogy az ßabo görgy testamentomaban vadnak Homalios beßedek, meliekett vilagosagnak okaertt ítéletre ßentt Sekett illetik ..."12 És persze kellett még az is, hogy örökösök belenyugodjanak a rendelésekbe, ne akarják megmásítani azokat. Erre a testálok többsége szépen kéri őket, míg néhányan inkább a fenyegetés erejében bíznak, mint pl. a testamentumát ekképpen záró Czallawycz Balázs: "5 átkomban légien ualakik azt az en Testamentomomatt feöl bontanak holtom uthan".^ A családon belüli viszonyokat vizsgálva a legtöbb adatunk a testáló és házastársa közötti kapcsolatra van, ezen belül szép számmal kettejük konfliktusaira is. Ezek kutatásához kiváló lehetőséget biztosítanak az olyan esetek, ahol mind a férj, mind a feleség végrendelete fennmaradt: eddig kb. 20 ilyen végrendelet-párt találtunk.14 Ezen esetek egy részében - ilyen pl. Dallos Pál, Torkos Péter, Stahel Tamás és Tuba Balázs illetve feleségeik utolsó rendelése a korábban testáló férj olyan részletes utóörökös-rendelést készít, amely csaknem nullára szorítja felesége testálási lehetőségeit, akinek így nincs más választása, mint - az adósságok és kintlevőségek esetleges pontosítása után - férjének rendelkezéseit jóváhagyni és megerősíteni.15 Az ilyen utóörökös-rendelések készítése e korszakban Győrött meglehetősen gyakori volt, ami azért említésre méltó, mert Verbőczinél e lehetőség a 12 évnél fiatalabb gyermekek jogainak védelmében volt a testálónak megadva és a Hármaskönyv szerint addig volt hatálya, amíg a gyermek ezt az életkort eléri.16 Az említett esetek némelyikében pedig a testáló gyermekei ez időpontban már felnőttek.17 Tehát az ilyen esetekben a férj e ren10. GYKHL Végr. 2. köt. 124. p. (Jelzete: XII Ic/2.) 11. GYKHL Végr. 1. köt. 158. p. 12. Prothocolum Ab Anno 1608., 35. p. . 13. GYKHL Végr. 1. köt. 66. p. 14. A pontos számukat egyelőre nem tudjuk, mert néhány esetben a névazonosság nem biztos, hogy házastársi kapcsolatot is jelent (gyakoribb neveknél lehet puszta véletlen is), bizonyítani pedig eddig más fórrásokból nem sikerült; ugyanakkor van példa arra is, hogy a testáló özvegye újra férjhez menvén, az új férje nevén végrendelkezik (erre hozunk még példákat). 15. Sorrendben: GYKHL Végr. 1. köt. 24-25. p., uo. 2. köt. 49-53. p., 118-120. p. és 207-208. p.; GYKHL Fasciculus 296. N. 28822.; GYKHL Végr. 2. köt. 112-113., 143-146. és 277-278. p.; Dallos Pál utóörökös-rendelését közöltük A XVII. század elején keletkezett győri végrendeletekről c. dolgozatunkban. In: Győri Tanulmányok 8. köt. (Győr, 1987.) 135. p. 16; VERBŐGZI István: Magyar és Erdély Országnak törvénykönyve. III. 30. (az általunk használt 1773. évi kalocsai kiadásban az 559-560. p.). 17. Az elsőként említett Dallos Pál 3 gyermeke közül pl, a testáláskor (1609-ben) Erzsébet már férjes; Miklós másfél évtized múlva már győri püspök, előtte esztergomi kanonok; János pedig 1613-ban már vármegyei szolgabíró (ld. erről GECSÉNYI Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. In: Levéltári Szemle, 1988. 3. sz. 21. p. illetve 33. p.) 235