Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 5. Labádi Lajos: Viharos tisztújítás Szentesen a kiegyezés után

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Labádi Lajos VIHAROS TISZTÚJÍTÁS SZENTESEN A KIEGYEZÉS UTÁN Az ország többi településéhez hasonlóan, Szentesen is általános lelkesedéssel fogadták a magyar alkotmány helyreállításának első megnyilvánulását: a felelős magyar minisztérium 1867. február 20-án történt kinevezését. Az 1861 végén felfüggesztett városi képviselőtestületet helyettesítő Váltsági és Gazdasági Bizottmány február 21-i ülésén elhatározták e nevezetes esemény méltó megünneplését, kifejezésre juttatva azon meggyőződést, hogy a magyar kormány kinevezése egyben az "alkotmányos önkormányzat felderülő napját" jelenti.

1 A szentesiek az alkotmányosság helyreállításától mindenekelőtt azt várták, hogy végre kedvező elintézést nyer a város két legégetőbb, hosszú ideje vajúdó ügye: az 1865-ben elvesztett rendezett tanácsú városi jogállás visszaállítása, és az örökváltságból adódó úrbéri kárpótlás. Azonban csalódniok kellett. A hónapok teltek, de egyik kérdésben sem történt érdemleges előrelépés. Különösen nyomasztóan hatott a város jogi státusának tisztázatlansága, amelynek következtében még szeptember-október folyamán is a provizórium idején kinevezett falusi tanács állt a város élén, vagyis a szentesiek a többi várostól eltérően nem választhattak alkotmányos tisztikart és képviselőtestületet. Beadványok sokaságában sürgették e felemás helyzet tisztázását, de a vármegye és a miniszteriális szervek közömbös hozzáállása miatt az ügy alig mozdult előre. A lakosság körében a türelmetlenség érthető módon egyre nőtt.

2 1867. október közepén a rendezett tanács ügye végre kimozdult a holtpontról. A sok huzavona után a belügyminiszter népszavazást rendelt el, amelyen a szavazók óriási többsége a rendezett tanács visszaállítása mellett voksolt. (Megjegyzendő, hogy a város 27.500 fős lakosságából csupán 1.781-en rendelkeztek szavazati joggal. A szavazásra jogosultak közül 790-en éltek jogukkal, s 4 kivétellel a rendezett tanács mellett szavaztak.) A szavazás eredményét a minisztérium tudomásul vette, és elrendelte az új városi szervezet felállításával kapcsolatos választások megtartását.

3 Az az egység, amely Szentes társadalmát a rendezett tanács visszaszerzéséért folytatott küzdelemben jellemezte, a cél elérése után egycsapásra felbomlott. A választási előkészületek során a mélyben lappangó ellentétek a felszínre törtek, s az eddig akcióegységben küzdő tábor különböző érdekeltségi csoportokra esett szét, A megosztottság nem volt újkeletű, gyökerei a szabadságharc leveréséig nyúltak vissza. Akkor az egyik oldalt az abszolutista hatalomnak behódoló és azt kiszolgáló hivatalnokok, valamint az érdekeltségileg hoz1. Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (a továbbiakban CSML /SzF/ Szentes Város Váltsági és Gazdasági Bizottmányának jegyzőkönyvei (a továbbiakban Válts. -Gazd. Biz. jgyk.) 25/1867. sz. 2. CSML /SzF/ Válts.-Gazd. Biz. jgyk. 28., 48., 64., 105. és 109/1867. sz.; Csongrád Megye Bizottmányának jegyzőkönyvei (a továbbiakban CSM. Biz. jgyk.) 108., 504., 861/1867. sz.; Szegedi Híradó, 1867. június 2., szeptember 17. 3. CSML /SzF/ CSM. Biz. jgyk. 890., 1363/1867. sz.; Szentes Város Polgármesterének általános iratai 1710/1867. sz.