Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 4. Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkunságiak törekvései a Jászkun Kerület igazgatásának demokratizálására 1843–1844-ben

hogyan csatlakoztak; 3. milyen szerepük volt a helyi vezetőknek. Egyébként a nádor elítélte a folyamodvány hangnemét. A vizsgálatot a Jászkun Kerület tiszti alügyésze vezette. Nem válogatva a törvénytelen eszközökben és a megfélemlítési módokban. A Kiskunságban és a Nagykunságban elsősorban az ott élők határozott elvhűsége miatt bűntetőper nélkül zárült le az ügy. A Jászságban azonban valóságos hadjárat indult Pethes és támogatói ellen. Huszonhárom személyt vontak lázítási perbe, s két éven keresztül folytatták a pert, felhasználva a hamis tanúktól kezdve a periratok elsikkasztásáig minden eszközt Pethesék ellen. A vezető szerepet vállalók közül elsőként Sipós Györgyöt támadták meg. Sípost 1843 augusztusában az önkéntes vallomás hitelesítésére hivatta be a tiszti alügyész, s amikor az gyanútlanul megjelent, 5 napra a gonosztevőknek fenntartott börtönbe záratta. A megfélemlítés ekkor nem érte el a célját. Pethes a jászberényi nagytanácsteremben népgyűlésen szólította fel a megjelenteket, lépjenek fel a törvénytelenség ellen, mert "ami ma Sípossal történt, holnap vélem vagy más becsületes polgárral" is megeshet. A gyűlés után 72 jászberényi lakos fordult panasszal a jászkun alkapitányhoz, hogy akadályozza meg a törvénytelenségeket. A válasz jogszerűnek minősítette az alügyész eljárását. A lakosok á nádor segítségét is kérték, melyre annyi intézkedés történt, hogy Sipos további két hét börtönt kapott. A megrettent jászok ezután több levélbén is kérték a nádor segítségét, s mert a szervezők bujkálni kényszerültek, megpróbáltak személyes menleveleket is szerezni. A nádor azonban mindvégig visszajuttatta a hozzá írt kérelmeket a kerületi magisztrátushoz, szabad folyást engedve a megtorlásnak, s bár önmaga nem vett benne részt, mindvégig elnézte a vizsgálat során előforduló visszaéléseket. A kerületi kisgyűlés vizsgáló tiszteket nevezett ki, akik végigjárták a helységeket, tanúvallomásokat gyűjtöttek az aláírások hamis voltára; Pethest a "lázitási pertől" elkülönülő sikkasztási ügyekkel vádolták, hamis tanúkkal bizonyítva a főbírósága idején elkövetett visszaéléseit. A törvénytelenségek sorozata a Jászságban újabb akciót váltott ki. 1844. tavaszán ismét aláírást gyűjtő kampányt szerveztek ahhoz az országgyűlési beadványhoz, melyben sürgették a rendezési terv törvénnyé emelését. Ekkor Pethes főleg a céhekre támaszkodott, de a húsvéti ünnepeket kihasználva a misére gyülekező népet is igyekeztek az ügy mellé állítani és bátorítani. A már ismert szervezőknek elég volt egy-egy helységben megjelenni, a nép azonnal összegyűlt. Egy-egy magánvendégeskedés, vagy lakodalom is aláírásgyűjtő alkalommá vált. A céhmesterek Pethes kérésére táblát járattak, s a céh-comissáriusok tudta nélkül gyűléseket hívtak össze, ahol aláírásukkal ismételten megerősítették az előző évi kívánalmakat. A céhek által összegyűjtött pénzen Pethes és 15 társa Pozsonyba ment, ahol többször is jártak Szentkirályi Móricnál, Pest megye országgyűlési követénél, hogy a petíció és a rendezés tárgyalását sürgessék. Pethesék az alsó tábla támogatását igyekeztek megnyerni, ugyanekkor a Jászkun Kerület országgyűlési követei - egyikük a nádori főkapitány - a felső tábla tagjainál tettek tisztelgő látogatásokat, hogy megakadályozzák a törvénytervezet felsőtáblai jóváhagyását.12 Pethesék erről nem tudtak, ezért május 27-én győzelmük biztos tudatában tértek vissza Jászberénybe, ahol a nép valószágos hősként fogadta őket. Az ezer főt meghaladó tömeg - a jászberényi homoki csárdánál - hajadonfővel hallgatta Pethes győzelemről beszámoló beszédet. Fehér ruhás lányok a nép nevében koszorúval jutalmazták, majd 100 lovas kíséretében puskaropogás és ujjongás közepette bevonult Jászberénybe. A tisztikar ekkor megrettent, s a tiszti ügyész utasítást adott, hogy a már említett sikkasztási per ("búza per") ürügyén Pethest el kell fogni és börtönbe záratni. Ő azonban a 12. SZML. JKKer. kig. fasc. 8. No. 2033/1844. 175