Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 5. Knézy Judit: Illúziók és jobbágylázadások (A csurgói és marcali jobbágyok küzdelmei a 18. században

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Knézy Judit ILLÚZIÓKÉS JOBBÁGYLÁZADÁSOK (ACSURGÓI ÉS MARCALI JOBBÁGYOK KÜZDELMEI A 18. SZÁZADBAN) A társadalmi konfliktusok elemzésénél az illúziók vizsgálatára is sort kell keríteni. Esetenként nagyon fontos volt az eredmény szempontjából, hogy mit tudnak a szembenálló, egymással összeütközésbe kerülő társadalmi rétegek, osztályok egymásról. Reálisan látják-e helyzetüket, vagy elképzeléseikben sok az illuzórikus elem, melyek túlzottan hátra mutatnak, vagy idő előtt kívánnak lehetetlent megvalósítani? Adódhatnak téves elképzelések a helyzet félreismeréséből is. A reális követelések közé keveredett illúziók eleve támadható felületeket teremthetnek, s a jogos kívánalmakat is kérdésessé tehetik. A helyzet félreismerése különösen tragikus a 18. századi jobbágyság esetében» mikor az erőfölényben, teljes igazgatási és bírói apparátussal rendelkező földesurakkal állt szemben jogi képviselet, jogi ismeretek nélkül. A 18. század története többek között e két pólus konfliktusaitól volt hangos. Az úgynevezett második jobbágyság egyenlőtlen küzdelmek során alakult ki.

1 A jobbágyok nehezen nyugodtak bele sorsuk rosszabbodásába, vélt, vagy viszonylagos szabadságuk elvesztésébe.

2 Somogyban is, mint másutt a török által megszállt területeken - a földesurak elmenekülése, a közbiztonság hiányában - fellazultak azok a korábban kialakult feudális kötöttségek, amelyek a jobbágyok, zsellérek - egyáltalán a faluközösségek - helyzetét meghatározták. A török időket túlélők és utódaik emlékeiben megszépítve, illúziókkal körítve élt ez az időszak is, különösképpen az újrakezdés első évtizedeinek korszaka. Erről írta Magyar Eszter: "A török hódoltságot átvészelt lakosság viszonylag kedvező feltételek között kezdte meg az újjáépítés munkáját; szinte valamennyi földesúri haszonvétellel, erdőkkel, legelőkkel, vizekkel szabadon rendelkeztek, a saját határbeli és a szomszédos puszták földjében csekély pusztabérleti díjak ellenében válogathattak. A visszakapott földbirtok újraépítésére, az uradalom újjászervezésére törekvő földesurak lakatlan birtokukra igyekeztek munkáskezet biztosítani és a visszatelepülés érdekében kezdetben rendkívül kedvező feltételek mellett történtek meg a telepítések."

3 A túlélők, a visszatelepülök és az újonnan ide költözők hatalmas energiával álltak helyt. Irtották, felszántották az elvadult földeket, szőlőt telepítettek, építkeztek, malmokat működtettek, ám ezáltal feudális béklyóik feltételeit is újrateremtették. , 1. VÖRÖS Károly 1952: 2. T. MÉREY Klára 1965: 3-57. p. 3. MAGYAR Eszter 1984: 24. p.