Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Fülöp Éva Mária: Gazdatisztek a Tihanyi Apátság uradalmában (1848-1945)

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Fülöp Eva Mária: GAZDATISZTEK A TIHANYI APÁTSÁG URADALMÁBAN (1848-1945) Jelen összefoglalás a "

Szántódpuszta kapitalizmus kori agrártörténete

" című munkám során, s a megírása óta feltárt anyagokra épül. Mind a Tihanyi Apátság, mind a bencés rend egésze iratanyagában további kutatásokra van azonban szükség e kérdéskör teljes kifejtéséhez, s főként a korabeli más egyházi birtokokhoz való viszonyítást illetően. A Tihanyi Bencés Apátság birtokai a Balaton északi és déli partján, Zala és Veszprém, illetve Somogy megyékben terültek el. Előbbiekhez Tihany, Aszófő, Fülöp, Kis-Szőlős, Örvényes és a füredi fürdőintézet, a somogyi részhez Szántód, Tóköz, Kapoly és Jaba puszták, valamint Zamárdi és Endréd tartoztak. A mintegy 16,000 kh-as, két jószágkerületre osztott uradalomban a Tihany központú zalai részhez tartozott még az ottani apátsági javakat bérlő község által 1886-ban megvásárolt tósoki birtokrész, a somogyihoz pedig 1913. évi eladásáig a teleki gazdaság. A Tihanyi Apátság gazdálkodásában az 1848. évi jobbágyfelszabadítást követően az uradalmi puszták — majorok — keretein belül folyt tovább a termelés. A rend monográfusa által a "

somogyi gazdaság lábraállitójának

" /1/ nevezett Brestyenszky Béla tihanyi apát (1838-1850) halála után Rimely Mihály főapát nem töltötte be az apáti széket, s ez változásokat okozott a tihanyi apátsági uradalom irányításában. A Somogy kerületi javakat ugyanis 1830 óta Rauch Szaniszlő tihanyi perjel kormányozta, s mivel az apátság ügyeinek irányítása is rámaradt, a somogyi és zalai kerületek irányítását Krisztián Pius, tihanyi uradalmi kormányzó vette át "

javak kormányzója

" titulussal. /2/ A három uradalmi kasznár közül Melegh Imre Tihanyban, Hofstetter Jakab Jabán, Czirklpach Károly Szántódon teljesített szolgálatot. Utóbbi az endrédi majorsági földek és Tóközpuszta gazdaságának vezetője is volt. Mivel az átállás az új termelési viszonyok között való gazdálkodásra korántsem volt zökkenőmentes — a fő feladatot a szükséges munkaerő biztosítása, a gazdaságok igaerővel és megfelelő gazdasági felszereléssel való ellátása jelentette —, 1863-ban Kopeczky Vidor endrédi plébánost nevezték ki jószágkormányzónak a személyi mulasztásoktól is terhelt gazdaság ügyeinek rendbehozatalára. (A jószágkormányzói posztot gyakorta töltötték be az endrédi plébánosok). /3/ 1865-ben, Kopeczky jószágkormányzónak a főmonostori konventhez írt memoranduma /4/ hatására történt meg a Tihanyi Apátság birtokainak pontos felmérése, számbavétele. /5/ Az ekkor feltárt hiányosságok pótlása Simon Zsigmond tihanyi apátra (1865-1891) várt. Mellette a gazdasági ügyek irányításában Kopeczky visszavonulása után Vaszary Egyed volt kapolyi lelkész állott a gazdasági ügyek élére. /6/ i A vizsgálatot követően az uradalom ügyeinek rendezésében mindenekelőtt az