Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 1. Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség tagozódása, jövedelmi viszonyai a 19. század első felében
86 Ebből megállapítható, hogy 1812-1834 közt alig emelkedett a birtoktestek száma, azaz nem volt jelentós az aprózódás. A földrajzi megoszlásban azonban erőteljes eltéréseket láthatunk: a megye felső hegyes vidékein egy-egy községben sok esetben csak 1-2 birtok volt (a második többnyire a papé vagy a gazdatiszté), míg a kedvezőbb adottságú részeken egy községben vagy mezővárosban jónéhány, esetenként többszáz nemes birtokolt. Igaz, meglehetősen átlagméretű birtokot. A nemesség ugyanis a jobb lehetőségeket kínáló helységekben telepedett 'e, s ott igyekezett legalább házhelyet, apró szőlőt szerezni. Ezt jelzi az egy-egy birtokra (birtokrészre) jutó átlagos jövedelemérték különbözősége is. Ennek megfelelően a hegyaljai mezővárosokban és községekben kiugróan sok nemes birtokolt. 1805-ben 2.154, lB34-ben 2.824 birtok volt a kezükön a Hegyalja 18 helységében. Az összes birtok kb. 30 %-a -- a helységek 3,6 %-ában! E 2.824 birtok mintegy 2.000 birtokosé volt, tehát a birtokosok fele megvetette a lábát a Hegyalján, többnyire persze csak kis darab szőlőn. /6/ 1834-ben a nemesség és a papság 37.227 " telek " jövedelemmel rendelkezett (1.116.810 pfrt) — míg'1812-ben 32.944-el (790.656 pfrt). Az emelkedés mögött főként a majorságok ('erdőkkel együtt) jövedelmének felértékelése áll. 1834-ben egy birtokosra átlagosan 1,71 birtokrész jutott és 9 " telek " jövedelem (270 pfrt). Az átlag természetesen óriási eltéréseket fed el, hiszen magába foglalja a nincstelent és a 2.000 " telkes t" is. A 4.000 nemes családfőből 3.000 számára vágyálom volt a 9 " telkes " jövedelem, míg a 200 "telek" feletti nagybirtokos (a birtokosok 0,B %-a) ke/én halmozódott fel az összes nemesi jövedelem 51 %-a! Az 500 " tele k" feletti 12 nagybirtokos (a birtokosok 0,3 %-a) pedig az összjövedelem 32,6 %-át élvezte! A nagyobb birtokosok általában jónéhány helységben, szétszórtan birtokoltak'. /7/ Vizsgáljuk meg közelebbről a birtokosok differenciáltságát, amelyet a III. sz. táblázat mutat. 1800-ban tehái a birtokos nemesek 66 %-a 24 pfrt évi jövedelemmel sem rendelkezett " birtokaiból ". fik lényegében jobbágyi illetve zsellér színvonalon éltek, esetleg kézművesek lehettek. Tegyük hozzá: ugyanekkor további 409 családfőnek semmi nemesi jószága nem volt. Viszonylag széles volt a kisbirtokosok sora, míg a közép- és nagybirtokosok csak a birtokosok 5 %-át tették ki. /8/ 1834-re a törpebirtokosok aránya enyhe, a nagybirtoké némi növekedést mutat. (Lsd a IV. sz. táblázatot.) A jómódú középbirtok aránya változatlan, míg a közép- és kisbirtok aránya csökkent. Az öss/r;írév,i kulcsok különbözősége miatt az összevetés fenntartásokkal kezelendő. Mégis: bizonyos polarizáció határozottan leolvasható, mégpedig az alsó pólus felé haladó vonal az erősebb s a felsőhöz közelítő a gyengébb. A bihari nemesség di f'ferenciál tsága hasonló volt. Ott a oemesek 80 %-a volt birtoktalan illetve gazdálkodott 100 hold alatti földön, esetleg úrbéres telken. /9/ Megyénkben ezek ('0-5 " telek ") aránya megkezel í t. i a 90 %-ot, azaz 100 hold feletti birtokok vagy azzal egyenértékű jövedelem élvezője' a nemesség mindössze 10 %-a, mintegy 400 birtokos volt. E 400 között is óriási különbségek voltak, hiszen közéjük tartoztak az éppen 100 holdasok és ide sorolandó pl. gr. Aspremont Mária is a maga (70.000 pfrtj 2.303 "ti illik " jövedelmével, ami megfelelt 70 ezer hold közepes minőségű szántóföld hozadékának. /10/
