Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 1. Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség tagozódása, jövedelmi viszonyai a 19. század első felében
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Erdmann Gyula: A ZEMPLÉN MEGYEI NEMESSÉG TAGOZÓDÁSA, JÖVEDELMI VISZONYAI A 19. SZÁZAD ELSÓ FELÉBEN Az adómentesség kiváltságát élvező nemességet a nemesi felkelésekkel, majd az országgyűléseken elhatározott, önkéntes nemesi felajánlásokkal kapcsolatos költségek kivetésekor családfőnként összeírták. Az összeírások tartalmazták a családfők jövedelmét, mégpedig Zemplénben az egyes jövedelemforrások szerinti rovatos bontásban. Megyénkben a 19. sz-ból a következő nemesi összeírások anyaga maradt fenn: az 1800. az 1805: az 1807. az 1812. az 1834. és az 1841. évi. Az 1800-1812 közöttiek a napóleoni háborúk idején utoljára összehívott insurrectiókkal, az 1834. évi az országgyűlési költségek, míg az 1841-es a nemzeti színház létesítésével összefüggő nemesi ajánlások kivetésével kapcsolatosak. Sajnos az összeírások kulcsa időszakonként más és más, ezért összevetésük nem ad pontos képet a nemesség differenciálódásának folyamatáról, az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmének változásairól. 1800-ban és 1812-ben 19, 1834-ben viszont már 26 rovatban írták össze megyénkben e jövedelmeket, azaz az 1834-es adatsor pontosabb, tagoltabb. A nemes családfőnkénti összjövedelmet, de az egyes jövedelem-rovatokba bejegyzett összeget is átszámították eszmei " telekké ": 1800-1812-ben 24, 1834-ben 30 pfrt-ot vettek egy " teleknek " /1/. Az összeírás nem kis nehézségekkel ment végbe. A valós jövedelmeket nem mindenhol rögzítették egyforma szigorúsággal. Problémát okozott a sokezer tört-telekszám kiszámítása és főként a közel 500 helységben a birtoklás rendkívüli kuszasága. A nemes családokon belüli osztályok, az adófizetők' kezére jutott nemesi földek, a sokszáz nem Zemplénben lakó, de ott is birtokló nemes megkeresése sok gondot jelentett. A jobbágytelkek száma és megoszlása is sok ponton változott az urbárium óta, s így az összeírok szinte megoldhatatlan feladat elé kerültek az egy-egy birtokosra eső úrbéri telekhányadok összeszámlálásakor. Állandó viták forrása volt az egyes jövedelemforrások értékelése is. A nemesség számának 1800-1834 közötti alakulására ]sd az I. sz. táblázatot. /2/ A nemesség száma 1800 és 1812 között viszonylag erősen emelkedik, majd 1834-ig csökken, azaz a nemesség demográfiai mozgása hasonló az adófizető, nem nemes népesség mozgásához. /3/ Az 1812. évi kiugró adat részint eredhet összeírási hibából, de jelez tényleges nemesi létszám-hullámhegyet is. Időszakunkban (családonként 4,5-5 főt véve) a megye nemes lakossága 16-22 ezer közt mozgott. Fényes Elek 1847-ben 16.752 főt jegyzett fel. /4/ Az össznépességen belül a nemesség számaránya mintegy 7,5-8 % volt. Nézzük ezután, hogy a birtokosok kezén kerületenként és összesen hány birtoktest illetve mennyi jövedelem Összpontosult. (Erre lsd a II. sz. táblázatot.) /5/
