Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 7. Nagy Beáta: Az elit társasélete a klubok, kaszinók keretében

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Nagy Beáta: AZ ELIT TÁRSASÉLETE A KLUBOK, KASZINÚK KERETÉBEN Tanulmányomban Budapest három kaszinójával foglalkozom, amelyek az elit társaséletének színhelyei voltak. Munkám statisztikai táblákon alapul, amelyek elkészítésekor egyszerű véletlen mintavételi eljárást alkalmaztam. Forrásul a Nemzeti Casinó, az Országos Kaszinó és a Lipótvárosi Társaskör két világháború közti kiadványai szolgáltak. A Nemzeti Casinó /1/ tagságának foglalkozás szerinti összetételét vizsgálva (1. sz. táblázat) szembetűnő a földbirtokosok csoportjának dominanciája (58 %), bár arányuk 192B és 1935 közt csökkenő tendenciájú. Ennek oka az volt, hogy a gazdasági válság hatására a tagok körében kisebb lett azoknak a száma, akik csak földbirtokukra támaszkodtak. Ugyanezen okból kifolyólag 1928 és 1935 között a Kaszinó tagsága is csaknem 20 %-kal csökkent. Viszonylagos stabilitást szinte csak a külügyi követek aránya mutatott. Meglepőnek tűnhet, hogy magas a vállalatigazgatók, gyárigazgatók csoportjának aránya a tagságon belül. Ez azzal a két világháború közti jelenséggel áll összefüggésben, hogy a kettős struktúra két szférája kevésbé élesen volt már elkülöníthető. A húszas-harmincas években a multipozicionális gazdasági elit .60 %-a, a magángazdasági elit 30 %-a rendelkezett ugyanis pozíciókkal a másik szférában /2/. Az 1941. évnél megjelenő különös magas aránya (14,1 %) pedig azzal magyarázható, hogy a vállalatok és bankok élére a zsidótörvény hatására a magyar felsőközéposztály tagjai kerültek. Az évek során 11-13 % körül stabilizálódott a minisztériumi állásokat betöltők aránya, s továbbra sem volt jellemző a tanárok, ügyvédek, orvosok bejutása a kaszinótagok sorába. Ezzel szemben nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági érdekvédelmi testületek vezetőinek csoportja, akik zömmel az OMGE vezetői közül kerültek ki. Számításaim alátámasztják azt, hogy méltán nevezték mágnáskaszinónak az arisztokráciának ezt a gyülekezőhelyét. A kaszinó megalakulásától 1941-ig vizsgáltam a Nemzeti Casinó összetételét rangok, címek szerint. Minden időszakban a kaszinótagok legalább fele rendelkezett hercegi, grófi, bárói címmel s ezek több mint 2/3-a gróf volt. Az Országos Kaszinó /3/ esetében viszont feltűnően magas azoknak az aránya, akik polgári hivatással rendelkeztek (vállalatigazgatók, gyárigazgatók, bankárok, értelmiség). A kaszinótagság fele-fele arányban kettéosztható a foglalkozás polgári, illetve nem polgári jellege alapján (2. sz. táblázat). Az Országos Kaszinó esetében a földbirtokosok aránya jóval kisebb volt mint a Nemzeti Casinóban, A gazdasági válság hatásár arányuk 18 %-ról 10 %-ra esett vissza, s a későbbiek során ezen a szinten stabilizálódott. Az értelmiségi kategória jelentős részét (2/3-át) az ügyvédek, jogászok, s