Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Gál Róbert Iván: A dualizmuskori szabadkőművesség foglalkozási összetétele
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Gál Róbert Iván: A DUALIZMUSKORI SZABADKŐMŰVESSÉG FOGLALKOZÁSI ÖSSZETÉTELE Tisztelt Konferencia! Az előadás egy terjedelmében körülbelül hatszor ekkora dolgozat rövidített változata. Az eredeti dolgozat alapvetően két kérdést feszegetett: Mi a szabadkőművesség, illetve: kik voltak a szabadkőművesek? Terjedelmi korlátok miatt itt csak az utóbbi kérdés egyik fejezetére térek ki, s a szabadkőművesség foglalkozási összetételét vizsgálom. A foglalkozási összetétel azért kiemelkedő fontosságú, mert feltehető, hogy a századfordulón a foglalkozás hatása az egyén, illetve a csoport társadalmi szerkezetben elfoglalt helyére, a mainál nagyobb volt. A társadalmi státusz és az egyéni identitástudat szorosabban kapcsolódott a foglalkozáshoz. A másik, nem elhanyagolható szempont -- ami a foglalkozási szerkezet vizsgálata mellett szólt —, hogy az általában elsőként vizsgált " kemény " szociológiai változók — foglalkozás, életkor, iskolai végzettség, vagyoni, illetve jövedelmi helyzet — közül ez volt az, amely a teljes tagságra nézve rendelkezésre állt. Ennek persze van hátulütője is: homogenizálja a-felvételi egységeket, s nem tud különbséget tenni jelentős és kevésbé jelentős szabadkőműves között. Forrásaim a páholyok anyakönyveiből készült névsorok ( Szabadkőművesek névsora. Belügyminisztérium, 1920 ; Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II. Budapest^ 1939. ) illetve ~. Hass tanulmányának táblázatai . ( The Socio-Professional Composition of Hungarian Freemasonry, in: Acta Poloniae Histories 1974/30 108-117. p. ) voltak. Ä" táblázatok minden esetben ä szabadkőművesek felvételkor aktuális foglalkozását tartalmazzák, így az időbeli vizsgálatban a mindenkori felvettek adatai szerepelnek. Az összetétel vizsgálatának alapvető módszere az egyes foglalkozások csoportokba, majd ezek főcsoportokba való összevonása volt. Ennek során olyan csoportosítást választottam, mely egyfelől lehetővé tette, hogy 10,8%-os mintám közvetlenül is összehasonlítható legyen L. Hass táblázataival, de amely másfelől megengedett egy alternativ csoportosítást is. Erről a későbbiekben még szó lesz. Tekintsük először azt az adatsort, mely a teljes fél évszázadot és az összes páholyt átfogja, finomítás nélkül. (Ez a függelékben található I. illetve II. táblázat második sora.) Ha különböző szempontok szerint közelítjük az adatokat, akkor kiderül, hogy a szabadkőművesek többsége dolgozik, vagyis nem kizárólag tulajdonából élvez jövedelmet. Ugyanakkor látszik az is, hogy a fizikai munka szinte teljesen hiányzik — noha a szabadkőműves irodalomban többször felbukkan a kétkezi munka tolsztojánus értelmiségi nosztalgiája. Minden húsz szabadkőműves közül tizenkilenc vagy szellemi munkával, vagy a tulajdonosi pozíció és az irányítói szellemi tevékenység egy kombinációjával szerzi jövedelmét.
