Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 8. Mazsu János: Az értelmiségbe irányuló intergenerációs mobilitás Magyarországon az I. világháború előtti félszázadban

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Mazsu János: AZ ÉRTELMISÉGBE IRÁNYULÓ INTERGENERÁCIÓS MOBILITÁS MAGYARORSZÁGON AZ I. VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI FÉLSZÁZADBAN (Egy makroszerkezeti vizsgálat forrásai, módszertani problémái és tanulságai) E rövid terjedelemre korlátozott dolgozatban nem a főcímben jelzett vizsgálat máshelyt már nagyobbrészt publikált eredményeit /1/ kívánom összefoglalni, hanem a kutatás forrásainak bemutatásával, módszertani problémáinak újragondolásával próbálok hozzájárulni a téma feltárásához történő továbblépéshez. I. A kutatás kérdéseinek kialakítása A vizsgálathoz vezető kérdések megfogalmazásában több tényező játszott szerepet. Egyrészt

: a történeti szakirodalomban nagyszámú állítás, sztereotípia volt és van forgalomban a hazai értelmiség vagy egyes értelmiségi csoportok társadalmi származásával kapcsolatban, jórészt a szépirodalom és a korabeli publicisztika típusainak ellenőrizetlen átvételére alapozva. Egy, a dualizmus kori értelmiség társadalmi származását kvantitatív módszerekkel is vizsgáló kutatás hiányának valószínű oka abban keresendő, hogy 1930 előtt nem készültek olyan országos adatfelvételek, amelyek tartalmazták a felmértek származásának vizsgálatához szükséges minimális adatot, az apa foglalkozását. /2/ Másrészt

: az 1970-es években hazánkban is beindult történeti mobilitáskutatás felfedezte azt a forrástípust — az oktatási statisztikát —, amellyel áthidalható az előbb említett források hiánya, és amely felhasználásával, ha az értelmiség társadalmi mobilitásának összetett folyamata nem, az értelmiségbe irányuló intergenerációs mobilitás kvantitatív módszerekkel vizsgálható, az 1930 előtti időszakban is. /3/ E kutatások azonban a források hiányára hivatkozva az 1899. évig nyúltak csak vissza és különösebb indoklás nélkül a vizsgálatot a felsőoktatásra korlátozták, azonosí va így a diplomásokat az értelmiséggel. Mivel az értelmiség — a sajátos életforma szerinti rend, az úri és művelt középosztály integráns, számszerűleg meghatározó részeként — a 19. század derekát követő strukturális átalakulás méhében lezajlott társadalmi átrétegződési folyamatokban alakult ki, /4/ ezen időszak mobilitási folyamatainak homályban maradása meghatározóan csonkíthatja az értelmiség történeti kialakulásáról, fejlődéséről újraformálódó képünket. Az említett kutatások másik problémája az, hogy a felsőfokú képzettség a dualizmus időszakában valóban megfelelt-e az értelmiséghez sorolt csoportok képzettségi szerkezetének. E kérdés vizsgálata azzal az eredménnyel járt, hogy a dualizmus időszakában az értelmiségbe kerüléshez már középiskolai végzettség —