Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 7. Zachar József: Magyar huszárok a 18. századi francia haderőben
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Zachar József: MAGYAR HUSZÁROK A 18. SZÁZADI FRANCIA HADERŐBEN • A közös Habsburg-ellenességre épülő 17. századi francia-magyar katonai együttműködés egyik vetületeként a harmincéves háborútól kezdődően időről-időre megjelentek magyar könnyűlovasok a francia haderőben. 1635-ben azután a nagyhatalmú Richelieu bíboros javaslatára megszervezték a " cavalerie hongroise" , azaz a " magyar _lovasság " három ezredét. Ezekben a magyar minta alapján szervezett könnyűlovas egységekben valóban szolgáltak magyarok is, többségüket tekintve azonban nem magyarokból álltak. A szabad toborzással rendkívül nehéz volt biztosítani a megfelelő felszereltségű és gyakorlatú katonákat. így 1656-ig mindhárom ezredet feloszlatta a hadvezetés. Magyar katonák nagyobb számban való francia földre kerülése a Thököly-felkelés hanyatló szakaszától kezdődően az 1680-as évek második felében figyelhető meg. A francia hadvezetés azonban kezdetben nem ismerte fel újabb, ez esetben már összetétele szerint is magyar könnyűlovas ezred alapításának szükségességét. Az érkezőket részben a meglévő lovasezredekbe osztották be, részben lovukat elvéve, gyalogszolgálatra kényszerítették. A magyar szökevények számának gyarapodása egy korábban Habsburgszolgálatban állt német tiszt, Croneberg (más forrásokban: Corneberg) báró figyelt fel, és 1692. október 19-i keltezéssel ezredtulajdonosi kinevezést és toborzási engedélyt eszközölt ki XIV. Lajostól. Az ezredalapítási pátens 10 században szolgáló 500 huszár toborzását rendelte el. Egy-egy fő felfogadására a kincstár 230 livre-t utalt ki. Dangeau korabeli naplóbejegyzése szerint az új ezredtulajdonos közölte: " Arra számít, hogy a császár huszárai dezertálnak és csatlakoznak ". Hozzátette: " Közülük már huszonnégy van a flandriai hadseregnél ". A tervezett létszám elérése azonban äi magyarok bizalmatlansága miatt nem sikerülhetett. Kezdetben csupán egy 50 fős teljes századot és egy 38 fős századot sikerült Cronebergnek felállítania. Ezek sem mind magyarok voltak. Amikor 1693-ban ez az egység az ugyancsak német Jakob-Andreas Mortany ezredes tulajdonába került, megszaporodtak a pfalzi örökösödési háborúban átszökő magyarok. így végülis a hat században az 1697-ben bekövetkezett feloszlatásig folyamatosan 200 fő szolgált. Az ezredfeloszlatást követően a németek a Royal-Allemand lovasezredben szolgáltak tovább míg a magyarok zöme a bajor választófejedelemhez távozott. A Habsburg-haderőből dezertáltak saját huszáralakulattá szervezésének gondolatát a spanyol örökösödési háború idején az itáliai hadszintéren vetette fel először a francia hadvezetés. Ott már 1702-ben két, egyenként 50 fős századot tudtak szervezni a magyarokból. Az elszökések számának gyarapodásához hozzájárult, hogy 1703-ban kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc. Már az év szeptember 26-án így fogalmazott Savoyai Jenő herceg: " Ami Deák Pál ezredét illeti, egyáltalán nem lep meg dezertálásuk, látván, mi történik Magyarorszá~ gon ". Miután pedig 1705-ben maga ä fogságba esett nemes Deák Pál ezredes vállalkozott arra, hogy a szeptember 25-i hatállyal huszárezreddé szervezett
