Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Tóth István: Az egyesületek hatása a szlovák társadalomra és annak anyagi, gazdasági hátterére a Felvidéken a dualizmus idején
Ez azt mutatja, hogy legtöbbször a magánkiadású jegyzékek csak a megrendelők adatait tartalmazzák. Kivételek ez alól Vargha Gyula és Koczányi Béla kiadványai, ők ugyanis csaknem teljesen levéltári, illetve sajtó és könyvészeti anyagokból állították össze munkáikat. A nemzetiség szerinti kiválasztásra a levéltári kutatások során a Szlovákiában végzendő feltárások és az Gt-ban az általános (K-150) és a (K-149) reselvált egyesületi iratok nyújtanak segítséget, valamint ä történeti irodalomban eddig feldolgozott anyagok felkutatása. Eredménnyel használhatók e téren a különböző szakmai sajtókiadványuk szerkesztői illetve olvasói levelezések rovatai is. Nagy segítséget nyújtott munkámhoz Bokes, Frantisek dokumentumgyűjteményének II-III. , K emény G. Gábornak az "Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus idején" I-V. kötete is, valamint az ugyancsak Kemény G. Gábor szerkesztésében megjelent: Mocsány Lajos válogatott írásai . Az egyes egyesültekre koncentráló könyvészeti források közül még említsük meg Sokolík, Viliam könyvét a Tót múzeum egyletéről , valamint Votrubova, Stefana a Zsiyena egyletről írt művét"! Több egyesületről, azok működéséről szerzünk tudomást Gerlóczy Károly : A magyar közművelődési egyletek élete c. művéből és Fedor, Michal: Szlovákkönyvek bibliográfiája 1901-1918-ig tanulmányokat közlő részéből. Végül, de nem utolsósorban említjük meg, hogy munkánkban igen nagy segítséget nyújtott Polányi Imre: A szlovák társadalom és polgári nemzeti mozgalom a századfordulón (1895-1905) c. kandidátusi értekezése. A külföldi levéltári anyagok közül igen értékes és becses a Matica Slovenska (Martin) Irodalmi Archivuma gyűjteményei . Itt az egyes személyek hagyatéki anyagából igen eredményesen kutathatók azok a gazdasági-, kultúrálisés politikai életben betöltött szerepük. Igen jól hasznosíthatók pl. a pénzügyiés vagyoni leltárak, de a peres — gazdasági jellegű — iratok is. Aztán feltétlen kiaknázandó lehetőség a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából vezető helyzetű személyek egymással történő levelezése. Jó adatbázis a Michal, Slávik: Slovenskí národovci (szlovák hazafiak) 1918. október 30-ig (Trencsen, 1945. 392 p.) c. munkája, amely a szlovák társadalom 1918-ig alakuló életére igen hasznos adatokat szolgáltat. Ebből szintén azt vehetjük ki, mint Polányi Imre kiváló munkájából, hogy a szlovák gazdasági élet területén a prosperalobbak a különböző pénzintézetek. Slávik 1945-ös munkája összesen 113 gazdasági intézetet sorol fel, amiből 59 önálló pénzintézet, 42 fiókintézet és csupán csak 12 ipari vállalat volt szlovák tulajdonban. így az a megállapítás sem alaptalan, hogy a szlovák pénzintézetek, adott esetben azok vezető tisztségviselői és számos alkalmazottjai olyan tényezőkké váltak, amelyek nem csupán a szlovákság gazdasági gyarapítói voltak, hanem elősegítették ezzel a szlovák nép jobb létét, de elsőrendű tényezői voltak a szlovák politikai élet fejlődésének is. Erre egy konkrét példa éppen a Nógrád vármegyei Balassagyarmaton élő Bazovszky Lajos ügyvéd: aki a vármegye több településére kiterjedő, fiókintézeteket is fenntartó pénzintézet elnöke a világháború kitöréséig. S tudjuk nem ő volt az egyedüli a felnövekvő szlovák kis- és középpolgárság sorából. Természetszerűleg igen szerteágazó (legalább öt) politikai irányzathoz tartozó tanult, művelt, elkötelezett emberek vettek részt a szervező munkában. A századfordulón történik valójában az igazi áttörésük. Még akkor is annak kell tekintenünk ha volumenét tekintve az összes felvidéki magyar a szlovák tulajdonú gazdasági szférához viszonyítva messze fölényben van. Ám bizonyos vármegyék még így is vetekedhettek a " hazafias " intézetekkel, vállalatokkal. Ezek inkább Trencsen, Turócz, Nyitra vármegyék, de a pénzintézetek szempontjából Árva vármegyét is felsorakoztathatjuk hozzájuk. Hogy ez megtörténhetett, annak okát gyakorlatilag a kereskedelmi, gazdasági és ipari szövetkezetekre vonatkozó
